Közélet

EU: ha nincs jogállam, akkor pénz sincs

Brüsszel/Pozsony/Budapest | Uniós szinten létrejött egy előzetes megállapodás, amely szerint a jogállamisághoz kötnék a támogatások kifizetését. A hírre a magyar kormány vadul sorosozni kezdett, a lengyel miniszterelnök pedig az EU-ból érkező eurómilliárdok vétózásával fenyeget. Közben a jogállamiság miatt a szlovák igazságügyi miniszter a magyar igazságügyi tárcavezetőt bírálta.
Czímer Gábor

2020. november 7. 12:22

„A jogállamiság és demokrácia elvének érvényesnek kellene lennie függetlenül attól, melyik régióból származik valaki” – közölte Mária Kolíková (Za ľudí) szlovák igazságügyi miniszter arra reagálva, hogy magyar kollégája, Varga Judit (Fidesz) szerinte viss
„A jogállamiság és demokrácia elvének érvényesnek kellene lennie függetlenül attól, melyik régióból származik valaki” – közölte Mária Kolíková (Za ľudí) szlovák igazságügyi miniszter arra reagálva, hogy magyar kollégája, Varga Judit (Fidesz) szerinte visszaélt a V4-es branddel. - TASR-felvétel

Az Európai Tanács (ET) és az Európai Parlament (EP) csütörtökön megállapodott az új jogállamisági mechanizmus szabályain. Az intézményt a 2021-2028 közötti uniós költségvetésbe építik be. Eszerint, ha egy tagállamban sérül a jogállamiság, akkor el lehet venni annak kormányától a támogatásokat, ami vonatkozik a koronavírus-járvány miatt létrehozott 750 milliárd eurós rendkívüli mentőcsomagra is. A mechanizmus érdemben a keleti és a déli tagországokra lehet hatással, hiszen ezek, beleértve a V4-eket is, azok, amelyek jóval több pénzt kapnak Brüsszeltől, mint amennyit befizetnek.

A rendszer

A mechanizmus lényege abban áll, hogy az Európai Bizottság (EB) javasolhatja a jogállamisági probléma miatt a büntetés kiszabását, vagyis a támogatások visszatartását. A jogállamisági problémának alapvetően az számít, ha az adott tagállamban veszélybe kerül az unió által adott támogatások megfelelő felhasználása. Ehhez azonban nem kell valamilyen lezárt ügyet, bizonyított jogsértést felmutatni, amelyben például EU-s támogatásokat loptak el, hanem elég az is, ha a közösségi pénzeket ilyesmi fenyegeti. Ez utóbbi miatt a jogállamisági mechanizmus vonatkozik például a bíróságok függetlenségére is. Ha ugyanis a bíróságok függetlensége sérül, és ebből levezethető, hogy az EU-s pénzeket érintő perekben nem igazságos ítélet születik, akkor ez is hivatkozási alap lehet a Bizottságnál a szankció kivetését kezdeményező javaslatra. A mechanizmus ugyanakkor nem alkalmazható, ha az adott országban nem az uniós forrásokat fenyegeti valamilyen igazságtalanság.

Ezt követően a javaslatot az EU általános ügyek tanácsa vitatja meg, és szavaz is róla. Ebben a testületben ülnek tagállamok EU-s ügyekkel foglalkozó miniszterei. A mostani változat szerint is az IGEN-hez kell minősített többség, azaz a tagállamoknak kifejezetten akarniuk kell, hogy legyen büntetés. Egy korábbi változat szerint a büntetés szinte automatikus lett volna és kifejezetten a megállításához kellett volna a tagállamok széles többsége (az országok 55 százaléka, mégpedig úgy, hogy reprezentálja az EU-s lakosság legalább 65 százalékát). A jelenlegi előzetes megállapodás szerint a jogállamiság megsértése miatt indított eljárást, legfeljebb hét hónapon belül le kell zárni. Ebben a folyamatban például helyet kapott, hogy az érintett tagállam kormánya kérheti, a miniszterelnökök brüsszeli csúcstalálkozóján vitassák meg a kérdést.

Az új mechanizmus fontos része lenne az is, hogy az uniós források végső kedvezményezettjeit, magukat a kérdéses országok polgárait, ne érje hátrány azért, mert leállítják kormányuknak folyósított uniós támogatásokat. Az EP azt állítja, nem magukat a polgárokat akarják büntetni azért, ha a kormányuk megsérti a jogállamisági feltételeket – hívta fel rá a figyelmet a Denník N. A lap szerint az EP egy internetes felületet akar létrehozni, amelyen keresztül az érintett személyek panasszal élhetnek a Bizottsághoz, ez utóbbi pedig segítene nekik abban, hogy hozzájussanak az uniós pénzekhez. Az ilyen feltételrendszert tartalmazó előzetes megállapodást formálisan még az EP plénumának és a tanácsnak is el kell fogadnia.

Michal Šimečka (PS) EP-képviselő szerint, aki az új intézmény kidolgozásában egy jelentéssel maga is részt vett, a jogállamisági mechanizmusról szóló előzetes megállapodás az európai integráció mérföldköve. „Ebben a jogszabályban benne rejlik a lehetősége annak, hogy az adófizetők eurómilliárdjait mentse meg, amelyeken eddig a magyar kormányhoz közeli oligarchák, így például Mészáros Lőrinc, gazdagodtak” – fogalmazott a képviselő.

Magyar – lengyel, két jómadár

Amint látszik, az uniós képviselők sem rejtették véka alá, hogy az intézkedések elsősorban a magyar és a lengyel kormányt érinthetik. Ennek a két államnak csak akkor lenne lehetősége megállítani a fent leírt mechanizmust, ha az egész költségvetést, benne a 750 milliárd eurós mentőcsomaggal, megvétóznák. A pénzre a koronavírus-járvány miatt kialakult válság miatt ezeknek a tagállamoknak is égető szüksége van. A magyar kormány tagjai azonban kiemelték, a mechanizmusról még nincs végleges döntés. „Ebben a helyzetben nincs más választás, ha ez így marad, akkor természetesen a falig is el fogunk menni” – közölte a magyar igazságügyi miniszter, Varga Judit (Fidesz). A tárcavezető szerint az unió zsarolja Magyarországot.

A megállapodásról szóló hír a magyar, elvben közszolgálati, valójában az Orbán-kormány által irányított M1 hírcsatorna oldalán a „Soros megrendeléséhez még sokaknak lehet egy-két szava” címmel jelent meg. Az uniós egyezséggel kapcsolatban ugyanis Bakondi Györgyöt, Orbán Viktor magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadóját idézik, aki szerint a jogállamisági mechanizmusnak az amerikai milliárdoshoz, Soros Györgyhöz és a menekültkvótához van köze.

A lengyel kormány részéről Mateusz Morawiecki (PIS) miniszterelnök pénteken egyenesen azzal fenyegetőzött, hogy megvétózzák a költségvetést. „Lengyelország lehetetlennek tartja az úgynevezett jogállamisághoz kötött feltételrendszer önkényes alkalmazását” – hangsúlyozta Morawiecki.

Magyarország és Lengyelország ellen a jogállamiság megsértésével kapcsolatban már egy másik mechanizmus, az uniós alapszerződés 7. cikke szerint is indultak eljárások. A cikkben foglalt szankciót, az érintett tagállamok szavazati jogának felfüggesztését, azonban sokan túl szigorúnak vélték. Ráadásul ebben az esetben megvan a lehetősége annak, hogy két tagállam kölcsönösen „fedezze” egymást, hiszen, ha az egyik ellen eljárást indítanak, a másiknak lehetősége van az egész folyamatot megvétózni. Mindezért a 7. cikket szinte lehetetlen a gyakorlatban alkalmazni, így visszatartó ereje sincs sok.

Szlovákia támogatja

Az SaS által jelölt párton kívüli szlovák külügyminiszter, Ivan Korčok lapunknak közleményében úgy nyilatkozott, Szlovákia támogatja a jogállamiság védelmét szolgáló szabályokat. „A jogállamiság a jelenlegi szlovák kormány kulcsfontosságú célja, ezért úgy érezzük, az EU-n belül is kötelesek vagyunk betartani annak elveit” – közölte a miniszter azzal, hogy a szóban forgó előzetes megállapodást az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek formálisan is el kell fogadnia. „Bízok benne, hogy a német soros elnökség által előkészített javaslat, amelyről az EP-ben már megállapodtunk, széles támogatást nyer” – tette hozzá Korčok. A kérdésben a szlovák igazságügyi minisztériumot is megkerestük, amely közleményben úgy nyilatkozott, nem látnak olyan okot, ami miatt az előzetes megállapodást Szlovákia ne támogatná.

Varga sokkolta Kolíkovát

A szlovák külügyminiszter és a pozsonyi igazságügyi tárca állásfoglalásából is látszik, hogy a V4-es államok körében nincs a kérdésben közös álláspont. Ez pedig ki is ütközött, amikor Mária Kolíková (Za ľudí), szlovák igazságügyi miniszter bírálta a magyar kollégáját, a már említett Varga Juditot. A fideszes miniszter ugyanis bejelentette, kormánya létrehozta a V4+ Professzori Hálózat és Junior Programot. „Olyan szakmai közösséget és tudásbázist alapítunk, amely a liberális és föderalista iránnyal szemben, hiteles nemzeti, konzervatív, kereszténydemokrata alternatívát tud felmutatni” – írta le közösségi oldalán a program célját a magyar tárcavezető azzal, hogy így a Visegrádi Együttműködés egy újabb lépcsőfokához érkezett.

Kolíková azonban lapunknak is megküldött nyilatkozatában visszautasította a magyar kollégájának állítását. „Meglep és egyben sokkol is ez a dolog, hiszen a V4-es államok között ilyesmiről nem született megállapodás. Ezt, bizonyos tekintetben, a V4-es branddel való visszaélésnek érzem” – fogalmaz Kolíková. A szlovák miniszter nem gondolja, hogy a Varga álláspontja, miszerint a közép-európai régiónak saját jogállamiság-értelmezést kell alkotnia, helyes lenne. „A jogállamiság és demokrácia elvének érvényesnek kellene lennie függetlenül attól, melyik régióból származik valaki” – közölte Kolíková, aki nem tartja jónak a magyar kormány kezdeményezését. A szlovák miniszter álláspontját közölte a magyar, de a cseh kollégájával is. Az ügyben megkerestük a magyar igazságügyi minisztert, de Vargától cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Michal Šimečka (PS) EP-képviselő üdvözölte a szlovák kormánytagok reakcióját. „Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński a kormányzásukkal már évek óta rontják a V4-es brandet, és eljött az ideje, hogy Szlovákia nyilvánosan is elhatárolódjon attól, hogy Magyarországon és Lengyelországban folyamatosan aláássák a jogállamot” – mondta, és hozzátette a V4 a térség demokratizálásáért jött létre. „A csoportosulásnak vissza kell térnie a gyökereihez” – tette hozzá.

Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Joe Biden beiktatása
Frissítve

ÉLŐ: Letette a hivatali esküt Joe Biden, ő az Egyesült Államok 46. elnöke

TIS

Transparency International: csalnak a bérleti díjakra nyújtott támogatásokkal

koronavirus

A Szlovák Orvosi Kamara útmutatót kér a Covid-19-ből való felgyógyulás igazolásához

Érsekújvár

Fejlesztések az érsekújvári kórház szülészetén

Igor Matovič

4 millió vakcina megvásárlására kötött szerződést a kormány

koronavírus

Már novemberben jelen volt Szlovákiában a koronavírus brit mutációja

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.