EU-csúcs: Támogatás Ukrajnának, cirkusz a migráció körül

A csütörtöki program első felét, az Ukrajna megsegítésével és az uniós biztonságpolitikával kapcsolatos pontokat viszonylag gyorsan megvitatták, a migrációs téma azonban túl nagy falatnak bizonyult a munkavacsorán és nem született megállapodás a zárókövetkeztetés szövegéről. Miután Lengyelország és Magyarország blokkolta a migrációról szóló részt, a tagállamok vezetői hajnalban berekesztették a tárgyalást és nyilvánosságra hozták azokat a zárókövetkeztetéseket, melyeket a nap folyamán sikerült fogadni.

Rendíthetetlen támogatás

 A közös nyilatkozatban megerősítették: „Az Európai Unió rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását, valamint Ukrajna természetes jogát az önvédelemre az orosz agresszióval szemben”. A záródokumentum első bekezdésében hozzáteszik azt is, az unió továbbra is erőteljes pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának és népének, ameddig csak szükséges. Az Európai Tanács hangsúlyozta: az elkövetkező évekre stabil, kiszámítható és fenntartható pénzügyi támogatást kell biztosítani Ukrajna számára. A csúcstalálkozón megfontolták azt is, miként lehetne felhasználni az orosz jegybanktartalékot, konkrét megoldást azonban nem vázoltak fel.

A vezetők kiemelték a tagállami erőfeszítések fontosságát, hogy segítsék Ukrajna katonai és védelmi szükségleteinek kielégítését. Itt azonban megjegyzik, „az egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikája egyedi jellegének sérelme nélkül, továbbá figyelembe véve az összes tagállam biztonsági és védelmi érdekeit”, ami elsősorban a katonailag semleges országok számára fontos kitétel, de a magyar kormány számára is elfogadhatóbbá teszi a szöveget. Ódor Lajosék leszögezték, az EU kész további katonai támogatást nyújtani az Európai Békekeretből.

Vállveregetés

A csúcstalálkozón kimondták azt is, „minden olyan kezdeményezésnek, amely átfogó, igazságos és tartós ukrajnai békére irányul, Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és a nemzetközileg elismert határain belüli területi integritásának teljes körű tiszteletben tartásán kell alapulnia”. A kormány- és államfők ezen felül üdvözölték Ukrajna reformtörekvéseit, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élő videós üzenete sem eredményezett konkrét ígéretet a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozóan. „Az Európai Unió továbbra is szorosan együtt fog működni Ukrajnával, és támogatni fogja az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy maradéktalanul teljesítsen minden feltételt” – szögezik le az uniós vezetők.  Roberta Metsola, az Európai Parlament vezetője a tagállamok képviselőivel folytatott csütörtöki tárgyalás után emlékeztetett: „Az Ukrajnával vállalt szolidaritás ugyanolyan létfontosságú Ukrajnának, mint Európának”.  Az EP-elnök meggyőződése, az előrelépéshez elengedhetetlen, hogy teljesítsük az uniós tagsági tárgyalások megkezdésére tett ígéretünket. „Ukrajna elkötelezettsége és erőfeszítései a reformok útján, beleértve az uniós tagjelölti státusz követelményeinek teljesítését is, rendkívüliek. Készen kell állnunk arra, hogy a csatlakozási tárgyalásokat a következő szintre emeljük, ha a reformkritériumok megfelelően teljesülnek – remélem, hogy erre inkább előbb, mint utóbb kerül sor” – tett hozzá Metsola.

A testület zárónyilatkozatába továbbá bekerült, hogy az EU szilárdan elkötelezett amellett, hogy Oroszországot maradéktalanul elszámoltassák az Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt. A Tanács a „leghatározottabban” elítélte a gyermekek és más civil személyek jogellenesen Oroszországba és Belaruszba történő áttelepítését és elhurcolását, valamint felszólította Moszkvát és Minszket, hogy haladéktalanul biztosítsa a biztonságos visszatérésüket.

A Tanács következtetéseiben megjelent, hogy meg kell erősíteni az európai védelmi ágazat technológiai és ipari bázisát, valamint innovatívabbá, versenyképesebbé és ellenállóbbá kell tenni, különösen egy „új stratégiai környezetben”. Az uniós vezetők azt is üdvözölték, hogy 3,5 milliárd euróval megnövelték az Európai Békekeret pénzügyi felső határát.

Magyar-lengyel gát

Petr Fiala, cseh miniszterelnök péntek délelőtt az ülésre érkezve megerősítette, Lengyelország és Magyarország megakadályozta a migráció külső dimenziójáról készülő megállapodást. A tagállamok szakminiszterei június elején fogadták el az uniós menekültügyi reformmal kapcsolatos álláspontjukat, a jogszabályról az EP-nek és a tárcavezetőknek kell megegyezniük a jogalkotási folyamat során. Ebben az esetben minősített többségre van szükség a jogszabály elfogadásához. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azt szerette volna elérni, a kormány- és államfők szintjén döntsenek a kérdésben – itt azonban már egyhangú belegyezésre van szükség, tehát a kezdeményezés megakasztásához elegendő egy vétózó tagállam. Fiala megjegyezte, sikerült elérni, hogy a zárónyilatkozat javaslatban szerepeljen, hogy pénzügyi támogatást kell nyújtani azoknak a tagországoknak, melyek nagy számban fogadtak be menekülteket – beleértve az ukránokat. „Ezt nagy sikernek tartom, de Lengyelország és Magyarország hozzáállása blokkolja az egész szöveget, és lényegében a finanszírozást is, amit az ukrán menekültekre kaphatnánk” – mondta.

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió műsorában kijelentette: „Migrációs háború zajlott a tanácsteremben”. Majd arról beszélt, „puccsszerű akciósorozattal” nyomták át a belügyminiszterek tanácsán a menekültpolitikáról szóló javaslatot. A magyar miniszterelnök ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy „váltás történt a Soros-birodalom élén”. Fiala pénteken leszögezte, a cseh álláspont megegyezik az uniós tagállamok többségének véleményének, beleértve azokat is, melyek a múltban bírálták a közös migrációs és menekültügyi politikát. „Most helyesen van kijelölve az út, olyan kérdésekkel foglalkozunk, amelyeket korábban nem kezeltünk jól, ilyen például a visszatérítési politika, a külső határok védelmének hangsúlyozása és így tovább” – mondta. Ódor a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón azt mondta: „Az a zárókövetkeztetés, hogy nincs zárókövetkeztetés”. Közölte, 27 tagállamból 25 megegyezett, két ország azonban nem találta meg a közös hangot a többséggel. A Tanács azonban megtalálta a módját, miként kerüljék meg a lengyel-magyar blokkot – a migrációról szóló következtetéséket Charles Michel, az intézmény elnökének nevében adták ki – belefoglalva a két tiltakozó visegrádi ország kifogásait.

Ódor emlékeztetett, a migráció külső vetülete volt terítéken, a lengyel-magyar tandem pedig a belső dimenziót ellenzi. „Csalódás, mert következtetéseket blokkoló országoknak sincs semmi kivetnivalójuk a migráció külső dimenzióval szemben. Lényegében nem sikerült megegyeznünk valamiben, amit mindenki támogat, néhány korábbi esemény miatt. Ez több vezetőnél csalódottsághoz vezetett – mondta a kormányfő. Hangsúlyozta, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök aktív tárgyalásokat folytatott Orbánékkal, de hiába.

Költségvetés

A magyar miniszterelnök a péntek reggeli interjúban azt állította, az unió a csőd szélére jutott. „Az EU a teljesítőképessége határára ért. Nincs pénz az uniós költségvetésben. Hová lett a pénz? Mi azt hisszük, hogy tudjuk a választ, valahol ott van Ukrajnában” – jelentette ki. Ódor Orbán kijelentéseire annyit mondott, a vezetők többsége tudatosítja, hogy ez a hazai közönségnek szól. A többéves pénzügyi keretre és magyarországi kollégájának nyilatkozataira utalva megjegyezte, a vezetők nem tárgyaltak erről az uniós csúcson. Hozzátette, a kérdést az októberi csúcstalálkozón fogják megvitatni. „Európai szinten mindnyájan tudjuk, hogy nem beszélhetünk csődről, illetve arról, hogy az EU-nak nincs pénze” – mondta, majd hozzátette, számunkra sokkal fontosabb az, miként tudjuk hatékony felhasználni a forrásokat.