Érzelmekre kiélezett kampány volt

Michal Vašečka szociológus szerint a választási kampányról általában elmondható, hogy azon témák közül, amelyek valóban a legfontosabbak lennének az ország lakosságának jóléte szempontjából, mint az alacsony bérek, az egészségügy, vagy a korrupció, a pártok csak néhányra koncentráltak. Az ellenzék elsősorban a korrupció elleni harcot hangsúlyozta, míg például a kormányzó Smer inkább a szociális témákkal igyekezett kampányolni. Az ő kommunikációjukból is hiányoztak azonban az iskola- és az egészségügy területén kínált megoldások.

„Általában elmondható, hogy a kampány szinte kiüresedett” – mondta Vašečka.

A szociológus hangsúlyozta, hogy a pártok a kommunikációjuk során inkább a választók érzelmeire próbáltak hatni, egyfajta csordaszellemre igyekeztek építeni. Példaként a menekültekkel kapcsolatos témáknak a kampányban való megjelenését hozta fel, amely nem egy olyan probléma, amely Szlovákiában valós lenne. Az ilyen, erős érzelmekre építő témák a politikai paletta legtöbb szereplőjével kapcsolatban felszínre kerültek, ha máshogy nem, akkor az ellenérdekelt párt igyekezett ezeket az ellenfeleivel kapcsolatba hozni. Vašečka szerint ez azért is problémás, mert így a választóban olyan érzés alakulhat ki, hogy mindenki, akit a hagyományos értelemben politikusnak tartunk, egyszerűen rossz. Ez pedig a rendszerellenes pártok malmára hajthatja a vizet.

EU nélkül

A szakember szerint ugyancsak sajnálatos, hogy a választási kampány során szinte egyáltalán nem kerültek szóba az olyan fontos témák, mint az Európai Unió, vagy a szűkebb régiónk, Kelet-Közép-Európa jövője. Vašečka ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a politikusok azért is felelősséggel tartoznak, hogy milyen ügyeket tematizálnak. A kampányban lehetőségük lett volna arra, hogy ezekben a témákban is társadalmi párbeszédet kezdeményezzenek.

Vašečka arról is beszélt, hogy a pártok kampánya szinte teljesen független a programjuktól. A Smer és a szélsőjobboldali ĽSNS valódi választási programot nem is publikált. A másik véglet az SaS, amelynek programdokumentuma 571 normaoldal. A szociológus szerint ennek ellenére nincs nagy különbség a részletes programot készítő és az azt mellőző pártok között abban, hogy az egyes szakpolitikai javaslataik mennyire jelentek meg a kampányukban. Vašečka érdekességként kiemelte, egyedül a kereskedelmi média kényszerítette a politikai szereplőket arra, hogy a szakpolitikai kérdésekben is mutassák be terveiket, megoldásaikat.

Magyar plakátok

A kampányban az MKÖ és a Híd hirdetésein kívül más pártok óriásplakátjain is olvashattunk magyar feliratokat, jelszavakat. Vašečka üdvözölte a szlovák pártok magyar nyelvű üzeneteit.

„Ez egy olyan kommunikáció kezdete, amelynek már régen léteznie kellene” – mondta a szakember.

Grigorij Mesežnikov politológus szerint a szlovák pártok azért dönthettek a magyar nyelvű kommunikáció mellett, mert úgy látják, nem garantált, hogy a hagyományosan magyarokat képviselő pártok bejutnak a parlamentbe. „Mindez azonban főleg a Hídra lehet kritikus hatással” – mondta a szakember, és hozzátette, inkább a Híd választói hajlamosak arra, hogy a szlovák pártra szavazzanak.

Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a Híd és az MKÖ kampányáról úgy nyilatkozott, mindkét párt elsősorban önmagával volt elfoglalva, a saját prioritásaikat igyekeztek kommunikálni. „Nem volt olyan sárdobálás a két magyarokat is megszólítani kívánó formáció között, mint 2010-ben” – mutatott rá Hangácsi. Hozzátette, mindez annak ellenére volt így, hogy mindkét oldal számára kínálkozott az a lehetőség, hogy választáson való közös indulás elmaradásáért a másikat hibáztassa.

Olvashatatlan

Azt, hogy a PS/Spolu pártkoalíció az utóbbi hetekben a szélsőséges ĽSNS kampánytalálkozóinak helyszínén ellentüntetést tartott,  Vašečka kétélű fegyvernek tartja. Egyrészt a pártok jelenleg ismert támogatásának tükrében nem tűnik úgy, hogy ez jelentős számú választót állított volna a PS/Spolu oldalára. Ugyanakkor fontos lehetett abból a szempontból, hogy megerősítse a pártszövetség választói bázisát, összekovácsolja őket. Eddig ugyanis ezek a választók és szimpatizánsok nem kötődtek olyan erősen a párthoz.

A Smer választási kampányát Vašečka olvashatatlannak tartja. Arra emlékeztetett, hogy korábban jól szétváltak a párt egyes tagjainak a kampányban betöltött szerepei. Míg Peter Pellegrini miniszterelnök nyugodt és felelősségteljes képet igyekezett sugallni és a mérsékelt választókat igyekezett megszólítani, addig Robert Fico pártelnök inkább az ellenzéket támadta és egyfajta frusztrációt és elégedetlenséget kommunikált. Ľuboš Blaha pedig a rendszerellenes szavazókat igyekezett megnyerni a Smer számára. Ez a leosztás most Vašečka szerint összezavarodott.

A szélsőjobboldali ĽSNS kampánya Vašečka szerint az emberek félelemben tartására épül. A párt képviselői például azt hangoztatták, nem engedik, hogy a szlovákiai templomokat mecsetekké alakítsák át. „Miközben senki nem tervez ilyesmit, és erről egyáltalán nincs is szó” – mutatott rá a szociológus, azzal, hogy az ĽSNS félelmekre építő kommunikációja a valóságtól teljesen elrugaszkodott.