Enyhén csökkent az elsősök száma

A hivatalos beiratkozási időszakban az az április 1. és 30. között 3505 diákot írattak be magyar alapiskolába a szülők. További 33 kicsit nulladik osztályba soroltak be. Az SZMPSZ évek óta hangsúlyozza, hogy ezek jobbára csak előzetes adatok, mert a tanulmányaikat valóban megkezdő elsősök adatai között általában eltérés van. Az SZMPSZ szeptemberi adati is ezt támasztják alá, ezek szerint a magyar alapiskolák első osztályaiban idén ősszel 3798 elsős kezdte meg tanulmányait. Jelentősen nőtt a nulladik osztályba sorolt kicsik száma is, országszerte 266 tanulót soroltak be az előkészítő osztályba. A két adat közötti különbség jobbára a halmozottan hátrányos helyzetű családok számlájára írható. Sokan ugyanis a hivatalos időpontban nem íratják be gyermekeiket. Több járásban az iskolák maguk kutatják fel az iskolaköteles gyermekeket.

A számadatokat nézve a magyar elsősök száma évek óta a 3500-as lélektani határ fölött mozog. Tavaly kiemelkedően sok gyereket írattak be magyar iskolába, számuk az SZMPSZ adatai alapján 3822 volt, és a nulladik osztályba mintegy 300-an kerültek.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"290687","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","style":"width: 600px; height: 695px;","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

Megyei bontásban Nyitra és Nagyszombat megyében csökkent az elsősök száma. Járási bontásban Érsekújváriban idén 49-cel, a Galántai járásban pedig 24-gyel kevesebb az elsősök száma, a Rimaszombati járásban viszont 41-gyel, a Lévaiban pedig 34-gyel több kicsi ült be az iskolapadokba.

Az idei tanévben 252 magyar iskola nyitotta meg a kapuit. Pozbán, Barton, Bakán és Csiliznyáradon megszűnt a magyar alapiskola. Nem írattak gyermeket a zsérei alapiskolába, de vegyes igazgatóságú iskolaként tovább működik.