<p>A Szociális Biztosító hiányát a kormány úgy szeretné csökkenteni, hogy minél több embert eltántorít a második nyugdíjpillértől. Az idei költségvetésben azzal számolt, hogy a magán-nyugdíjpénztárakból ez év június végéig kilép 150 ezer ember. Megtakarításaik a Szociális Biztosítóba kerülnének, a kormány számításai szerint így csaknem 332 millió euróval (10 milliárd korona) nőne az intézmény költségvetése.</p>
Emelkedni fog a nyugdíjkorhatár
Eddig viszont csak néhány ezren tértek vissza az első pillérbe.
Radovan Ďurana gazdasági elemző szerint a hiányt egyelőre a biztosítón belüli összegek átcsoportosításával lehet megoldani, vagy feltölti az államkassza. „Csakhogy ezt nem lehet a végtelenségig folytatni, az államkassza is kiürül egyszer, s akkor az államnak problémái lesznek a nyugdíjak kifizetésével” – szögezte le lapunknak Ďurana. A Világbank az első pillér megreformálását ajánlotta, vagyis például a nyugdíjkorhatár emelését, a nyugdíjak befagyasztását, a járulékterhek növelését. Robert Fico erre nem reagált, csak arra, amit Zoran Anusic, a Világbank gazdasági szakértője a második pillérrel kapcsolatban mondott: hogy Szlovákia ideiglenesen csökkentse a második pillérbe irányuló járulék arányát, magyarán egy ideig kevesebb pénz kerülne az ügyfelek magán-nyugdíjszámlájára és több a Szociális Biztosítóba.
A miniszterelnök ezt úgy kommentálta, mintha a Világbank véglegesen ajánlaná ezt a megoldást, holott Anusic hangsúlyozottan átmeneti problémakezelésként ajánlotta, a gazdasági válság idejére. A kormányfő ugyan kijelentette, egyelőre nem folyamodik ehhez, ám feltehetően ez is csak idő kérdése, ugyanis kijelentette, hogy a tőkefedezeti elven alapuló takarékoskodás újabb változásokra számíthat.
A nyugdíjrendszer problémája az elöregedő lakosság miatt az egész fejlett világot érinti. Az EU-ban a 65 éves vagy annál idősebb lakosok részaránya a jelenlegi 17,1%-ról 2060-ra 30%-ra emelkedik. A 80 éves vagy idősebb lakosok aránya a mostani 4,4%-ról 12,1%-ra nő. Európában 2005-ben hozzávetőleg négy munkaképes korúra jutott egy nyugdíjas, vagyis az eltartottsági ráta 25%-os volt. Előrejelzések szerint azonban a következő évtizedekben a fejlett gazdaságokban ez az arány teljesen átbillen. Például Németországban az eltartottsági ráta a 2005-ben mért 28%-ról 2050-ig 54%-ra, Franciaországban 25%-ról 45%-ra, Olaszországban 30%-ról 60%-ra emelkedik. (sán, hv, shz)
További részletek nyomtatott kiadásunkban.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.