Denisa Saková
Eltörölnék a születési számot
A belügyminisztérium tervei szerint az elkövetkező években a születési számot felválthatják a véletlenszerűen generált BIFO-kódok. A tárca így tenné biztonságosabbá a személyes adatok védelmét. A szakértők megkérdőjelezik, hogy a befektetett pénz valóban megéri-e a régi rendszer megváltoztatását.
A belügyminisztérium állítja, a jelenlegi születési szám használata manapság már veszélyes lehet, hiszen kiolvasható belőle az illető születési dátuma, illetve neme, amivel különféle virtuális támadások során visszaélhetnek a bűnözők. Ráadásul számos hivatal épp a születési szám alapján azonosítja be az ügyfeleket, így elvileg ennek a számnak az ismeretében számos hivatalban tárolt információhoz is hozzá lehetne jutni egy virtuális támadás esetén. Ezért a születési dátumok helyett bevezetnék az úgynevezett véletlenszerűen kigenerált személyi azonosítót, vagyis a BIFO-kódot, amelynek köszönhetően nagyobb biztonságban lennének a személyes adatok.
Elfogynak a számok
A tárca ezenkívül arra is figyelmeztetett, hogy a következő harminc évben elfogyhatnak a még nem használt születési számok. A jelenlegi rendszert ugyanis 1954-ben vezették be, azonban fennáll a veszély, hogy 2054-re az összes lehetséges 10 számjegyű kombináció elfogy. Ennek eredményeként bonyodalmak léphetnek fel az ügyintézéskor.
„Az embereket mindenhol a családnév, keresztnév és a születési szám alapján ellenőrzik. Ennek szerepét venné át az új azonosító”
– jelentette ki Denisa Saková (Smer) belügyminiszter.
A tárca már ki is dolgozta a javaslatot, melynek alapján bevezetnék a BIFO-kódot. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a 2020-ban kiosztott személyigazolványokon és jogosítványokon már az újonnan létrehozott kódok szerepelnének, 2030-ra pedig már teljesen eltűnnének a születési számok.
További kódok jöhetnek
A BIFO-kódon kívül a belügyminisztérium további azonosítókat is bevezetne. Úgynevezett szekcionált kódokról van szó, amelyeket a Szociális Biztosító, az egészségbiztosítók, a szociális hivatalok és az ügyészség osztana ki. Ezeket a kódokat viszont az embereknek nem kellene használniuk a mindennapi életükben, nem is lennének feltüntetve az okmányokban, csak az említett intézmények adatbázisaiban szerepelnének. A belügyi tárca állítja, ezzel még biztonságosabbá válna a kliensek személyes adatainak védelme.
Nem biztos, hogy megéri
Pavol Draxler, a Binary Confidence kibernetikai védelemmel foglalkozó cég biztonsági menedzsere szerint a születési számmal való visszaélés főként a banki tranzakciók esetében jelent komoly veszélyt. „Olyan lopásokról beszélünk, amikor a virtuális pénzt készpénzre váltják. Például ha valaki feltöri a virtuális számlánkat, és átutalja egy másik számlára a pénzt, akkor az még mindig a banki rendszerben van. Ezt neki készpénzre kell váltania, és éppen ennél a mozzanatnál szokták kérni a születési számot mint azonosítót. Ez főleg olyan országokban működik így, ahol még kevésbé fejlett a banki szféra” – nyilatkozta a szakértő. Ugyanakkor hozzátette, hogy a virtuális tolvajok az új BIFO-kódot is elrabolhatják, úgyhogy a probléma ezzel nincs teljesen megoldva.
„A véletlenszerűen generált kódok mindenképpen biztonságosabbak lesznek, a kérdés inkább az, hogy a probléma tényleg akkora-e, amekkora összeget be akarnak fektetni az új rendszerbe”
– mondta Draxler.
A tárca javaslata több tízmillió euróba is kerülhet az államnak. A belügyi tárca eddig 8 millió eurót különített el az egyes hivatalok számára, és várhatóan a következő három évben további 4,8 millióra lesz szükség. A minisztérium ugyanakkor elismerte, hogy az új rendszer teljes bevezetéséhez valószínűleg jóval több pénzre lesz szükség.
Tisztázatlan részletek
Az Országos Adatvédelmi Hivatal (ÚOOÚ) bírálta a javaslatot, szerintük több helyen is pontatlan, és nem egyértelműek bizonyos intézkedések. A hivatal tárcaközi egyeztetés során 35 megjegyzést fűzött a tervezethez. „Szükséges lenne tisztázni, hogy a belügyminisztérium pontosan hogyan osztja majd ki a kódokat, és hogy erről hogyan szereznek tudomást az érintettek” – mondta Tamara Valková, a hivatal titkárságának munkatársa. Hozzátette, hogy a törvény kidolgozásakor a tárca nem kérte az Országos Adatvédelmi Hivatal segítségét. (nar, Pravda, TA3)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.