Először csökkent a szlovákiai magyarok választási hajlandósága 70 százalék alá

A felmérés során ezer magyar nemzetiségű személyt kérdeztek meg arról, hajlandó lenne-e részt venni a parlamenti választáson, s ha igen, akkor kire szavazna. Az eredményekből kitűnik, hogy ha a választást 2019 júniusában tartották volna, akkor a magyar nemzetiségű válaszadók 67%-a vett volna részt rajta, minden negyedik megkérdezett maradt volna otthon, 8%-uk pedig nem tudta vagy nem válaszolt. Az erről szóló tanulmány szerzője, Lampl Zsuzsanna szociológus kiemeli, hogy először csökkent a hazai magyarok választási hajlandósága 70% alá. 

A 2018-as adatokhoz képest 10 százalékponttal csökkent azok aránya, akik részt vennének a parlamenti választáson, és ugyanennyivel nőtt azok aránya, akik nem szavaznának. Érdekes, hogy a 2018-as lelkesedés hasonló a 2008-ban és 2010-ben mért adatokhoz, hiszen ebben az időszakban is 77% körül mozgott a részvételi hajlandóság. A kutatás arra is rámutat, hogy az iskolai végzettség hogyan befolyásolja a választáson való részvételt: minél magasabb végzettséggel rendelkezik a válaszadó, annál nagyobb az esély, hogy szavazni fog.

Csalódottak
A felmérésben arra is rákérdeztek, melyek a legfőbb okai annak, hogy a válaszadók nem mennek el szavazni. Az otthon maradók 89%-a indokolta döntését azzal, hogy a politikusok nem tartják be az ígéreteiket. 2008-ban ezen válaszadók aránya még 59% volt, igaz, akkor is ez volt az egyik legfőbb indok, amely elvette az emberek kedvét a választáson való részvételtől. 11 éve a leginkább az tántorította el a szavazókat, hogy a politikusok nem a válaszadók érdekeit képviselik (60%) – ez idén a harmadik leggyakoribb (78%) indok, amellyel a távoltartást magyarázzák. 

Az összefogás hiánya
A 2015-ben válaszadók 73%-a válaszolta, hogy a részvételi hajlandóságukat negatívan befolyásolja az MKP és a Híd közötti összetartás hiánya. Idén ezt a megkérdezettek 84%-a válaszolta. 
A júniusban készült felmérés eredményei alapján a négy magyar pártra (Híd, MKP, Magyar Fórum, MKDSZ) a megkérdezettek összesen 59%-a szavazna. Ez megegyezik a 2018-as adatokkal, az akkori három magyar pártra (Híd, MKP, MKDSZ) szintén ugyanennyien szavaztak volna. Egy év alatt azonban jelentősen nőtt a szlovák pártokra szavazók aránya: míg 2018-ban a megkérdezett magyar nemzetiségűek 4%-a választott volna szlovák pártot, idén már 13%-uk. Fontos azonban megjegyezni, hogy mindkét évben a megkérdezettek nagyjából harmada nem válaszolt erre a kérdésre. 

MKP, Híd, PS/Spolu
Arra a kérdésre, hogy júniusban melyik pártra szavazna, a megkérdezettek körülbelül 70%-a válaszolt. 48,4%-uk választotta volna az MKP-t, 8,6%-uk pedig a Hidat. 
Ezt követné a Progresszív Szlovákia/Spolu koalíció és az Andrej Kiska alapította Za ľudí. A megkérdezettek visszaemlékezései szerint 2016-ban több mint 50%-uk választotta az MKP-t, és 16,8%-uk a Hidat. Akkor a harmadik helyen a Smer állt. A válaszadók 11,7%-a azonban nem válaszolt erre a kérdésre, 11,8%-uk pedig nem emlékszik három évvel ezelőtti választására.

Kell a magyar képviselet
A válaszadók 88%-a felelt igennel arra a kérdésre, szükség van-e a szlovákiai magyarok politikai érdekképviseletére, kétharmad szerint pedig a legmegfelelőbb forma az egyetlen magyar politikai szubjektum. 
A megkérdezettek 55%-a úgy gondolja, fontos, hogy az általa választott párt a kormány tagja legyen, függetlenül attól, mely más pártokkal lépne koalícióba. Csupán 28% tartja fontosnak, hogy az általa választott párt kiket választ koalíciós partnernek. 
A válaszadók egyötöde nem tudott válaszolni arra a kérdésre, pártja kikkel ne lépjen koalícióra: leginkább a Kotleba-féle Mi Szlovákiánk Néppártot, a Smert és az SNS pártját utasítják el.