<p>Néhány napig tartó kórházi kezelés után, 86 éves korában, szerdán este szívelégtelenség következtében meghalt Michal Kováč, az 1993-ban létrejött Szlovák Köztársaság első államfője.</p>
Elhunyt Michal Kováč
Elhunyt Michal Kováč, az önálló Szlovákia első köztársasági elnöke. A hírt a volt államfő családja is megerősítette.
Kováč tegnap 8 óra előtt hunyt el a pozsonyi Szent Mihály Kórházban, szívelégtelenség következtében. Az orvosok percekig próbálták újraéleszteni, eredménytelenül.
A 86 éves, már huzamosabb ideje betegeskedő, és évek óta Parkinson-kórban is szenvedő egykori politikus múlt pénteken került kórházba egy hirtelen rosszullét után. Először a kardiológiai osztályon helyezték el, de miután az állapota hirtelen rosszabbodni kezdett, az intenzív osztályra vitték át, és mesterséges kómában tartották.
A legutóbbi hírek szerint az állapota javult. Később azonban ismét rosszabbodni kezdett, így az orvosok újra a mesterséges altatás és lélegeztetés mellett döntöttek. Szervei azonban ekkor már sorra mondták fel a szolgálatot.
Szembeszegült Mečiarral
Michal Kováč 1930. augusztus 5-én született Kelet-Szlovákiában, a Homonnához (Humenné) közeli Szerelmesen (Lubišán). Kereskedelmi akadémiára járt, és elvégezte a pozsonyi Közgazdasági Főiskolát. Ugyanitt tanársegédként kezdte pályáját, majd 1955-ben a bankszakmában helyezkedett el, a Csehszlovák Állami Bank pozsonyi területi filiáléjánál lépett szolgálatba. 1964-65-ben Kubában oktatott, 1967-68-ban pedig a Živnostenská kereskedelmi bank londoni helyettes vezetője volt. Onnan hazarendelték, és az 1970-es tisztogatások alkalmával kizárták a kommunista pártból. 1971-78-ban ismét banktisztviselőként dolgozott Pozsonyban, 1978-tól 1989-ig a Központi Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal tudományos munkatársaként tevékenykedett.
Az 1989-es bársonyos forradalom után pénzügyminiszter lett a Vladimír Mečiar alakította szlovák "nemzeti egyetértés" kormányában. 1990-92-ben az első szabadon megválasztott csehszlovák Szövetségi Gyűlésben előbb a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN), majd a Mozgalom a Demokratikus Szlovákiáért (HZDS) képviselője volt. Vladimír Mečiar 1990 júniusában megalakított első kormányában is a pénzügyminisztériumot vezette, míg 1991 májusában, Mečiar visszahívása után ő is lemondott.
Az 1992. évi választásokon a Mečiar vezette HZDS színeiben ismét bejutott a Szövetségi Gyűlésbe, amelynek elnöki tisztét is betöltötte 1992. december 31-ig, Csehszlovákia kettéválásáig. 1993. február 15-én a Szlovák Nemzeti Tanács az önálló Szlovák Köztársaság első elnökévé választotta. Ezután kilépett a HZDS-ből, amelynek 1991-től alelnöke volt.
Michal Kováč elnöki esküjéhez híven a demokrácia és a jogállam, valamint az európai normák érvényesülését kívánta szolgálni és egyfajta mértéktartó kiegyensúlyozó szerepet betölteni, miközben hajdani mozgalma és Mečiar kormánykoalíciója részéről egyre több támadás érte. 1998. március 2-án államfői posztjáról leköszönt. Mivel utódjáról nem sikerült a parlamentnek döntenie, lemondását követően Vladimír Mečiar miniszterelnök - akivel igen megromlott a viszonya - vette át a jogköreit.
Lemondása másnapján egy müncheni bíróság 150 ezer márka óvadék ellenében kiengedte a vizsgálati fogságból fiát, ifj. Michal Kováčot, akit 1995-ben ismeretlen tettesek elraboltak, majd nemzetközi elfogatóparancs alapján Csehországban őrizetbe vettek, a Technopol külkereskedelmi cég kárára elkövetett csalásban való részvétele miatt. Elrablásának körülményei máig tisztázatlanok, erőszakos külföldre hurcolásával az egykori titkosszolgálati igazgatót, Ivan Lexát hozták összefüggésbe.
1998 novemberében Michal Kováč bejelentette, hogy újra indul az államfői posztért, amelyre nem sikerült az utódját megválasztani. Végül azonban 1999. május 11-én Rudolf Schuster javára visszalépett a megmérettetéstől, lépésével a négypárti kormánykoalíció közös jelöltjének pozícióját igyekezett erősíteni, mondván "Szlovákia és a demokrácia sikere számára olyan fontos érték, amelyet nem szabad a mečiarizmus visszatérésével veszélyeztetni".
Azóta a nagypolitikától visszavonultan élt, feleségével egy alapítványt vezettek.
Időközben egészségi állapota is megromlott, 2009-ben hozták nyilvánosságra, hogy Parkinson-kórban szenved.
Kiska: nagy veszteség Szlovákiának
"Michal Kováč egy olyan összetett időszakban volt államfő, amikor tekintet nélküli és kifejezetten nyers küzdelem folyt Szlovákia jövőjéről és belső karakterének alakulásáról (...) Kováč elnök úr helyt állt ebben a közdelemben, és tevékenységével hozzásegítette Szlovákiát, hogy ne térjen le arról az útról, amely az európai szabad nemzetek közé vezetett minket" - reagált Michal Kováč halálhírére Andrej Kiska, Szlovákia jelenlegi köztársasági elnöke.
Robert Fico szlovák miniszterelnök ugyancsak részvétét fejezte ki az elhunyt családjának, kiemelve: kitűnő - személyi és szakmai - emberi kapcsolatok fűzték a néhai elnökhöz.
Andrej Danko, a pozsonyi parlament elnöke részvétnyilvánításában az országot ért nagy veszteségnek nevezte Michal Kováč halálát.
Michal Kováč emléke előtt tisztelegve félárbocra eresztik a zászlókat az elnöki palota, a poszonyi vár és a kormányhivatal előtt is. (TASR, MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.