Elfogadta a parlament a kisebbségi alapot

A parlament tegnap elfogadta a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt, amely gyakorlatilag a kisebbségi szervezetek által választott képviselőkre bízza a kulturális támogatások elosztását, egyfajta autonómiát biztosítva számukra a kulturális támogatások területén. A parlament tegnapi ülésén a képviselők megszavazták a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt. 101 parlamenti képviselő igennel szavazott, 13 ellene volt, 22 tartózkodott. A jogszabályt a Híd már az előző választási ciklusban is megkísérelte elfogadtatni, akkor a jogszabály a második olvasatban vérzett el. Tegnap a smeres és az SNS-es képviselők is megszavazták a jogszabályt, az ellenzékből Marian Kotleba pártjának képviselői viszont egységesen nemmel szavaztak. A jogszabályt az OĽaNO képviselői is megszavazták a pártokból kivált független képviselőkkel együtt, az SaS-ből viszont csak négy képviselő voksolt igennel, a többiek tartózkodtak, hasonlóan a Boris Kollár vezette képviselőkhöz. A vitában csak Marian Kotleba pártjának két képviselője szólalt fel. Bugár Béla szerint a jogszabály elfogadása fontos lépés a magyar kisebbség szempontjából. „Akkor sem sikerült elfogadni ilyen jogszabályt, amikor a 2000-es évek elején az MKP-nak 20 képviselője volt, és a koalíció második legerősebb pártja volt – mondta lapunknak a Híd elnöke. – Ma nagy lépést tettünk előre.” Az alap július 1-jén alakul meg, így 2018-tól a kisebbségi kultúra anyagi támogatásának elosztását egy politikától független közszolgálati intézmény végzi. Az alap törvényben garantált költségvetése 8 millió euró, ami csaknem a duplája az eddigi támogatási keretösszegnek. A magyar kisebbség is az eddig megszokott támogatás mintegy kétszeresére számíthat, 2018-ban 4,07 millió euró támogatást kaphat, ez a felosztható összeg 53 százaléka. A kulturális támogatások rendszerében a legnagyobb változást az jelenti, hogy a döntést a kisebbségi kulturális szervezetek képviselői által megválasztott szakmai tanács hozza meg. „A szlovákiai magyarság több évtizedes problémája oldódik meg ezzel a törvénnyel a kultúrafinanszírozás területén” – véli Rigó Konrád kulturális államtitkár. A kisebbségi kulturális támogatásokról a jelenlegi szabályozás szerint a kormányhivatal vezetője dönt, a kisebbségi kormánybiztos által létrehozott szakmai testületek csak ajánlást tehetnek, ezt azonban a kormányhivatal vezetője felülbírálhatja. Az alap összköltségvetése 8 millió euró, ennek 4%-át, 320 ezer eurót használhatja fel működésre. A maradék 96%-ot a beküldött pályázatok támogatására költi, összesen 13 szlovákiai kisebbség szervezetei pályázhatnak. Az első pályázati ki- írások 2018 januárjára várhatók.

A törvény szerint a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) július elsején jön létre, a pályázatokat már csak a 2018-as évre írja ki. Az idei pályáztatási ciklust még a kormányhivatal mellett működő kisebbségi ügyi biztos hivatal fejezi be. Az alap feladata lesz a transzparens és színvonalas szakmai elbírálás feltételeinek megteremtése. Tizenhárom kisebbség képviselői, szervezetei igényelhetnek anyagi támogatást, amelyekről a döntést a szakmai tanácsok hozzák meg. A tanácsok tagjainak háromötödét – az öttagú tanács 3 tagját – az egyes kisebbségek a kulturális szervezetek küldötteinek közgyűlésén, demokratikus úton választják meg. Az így megalakult testületek maguk döntenek a pályázati kiírások tartalmáról és céljairól is. A szakmai tanácsok két tagját az alap igazgatója saját hatáskörben nevezheti ki, ők az adott terület szakértőiként kerülhetnek a szakmai tanácsba.