Elfogadta a kormány a „lex merénylet”-et

A közszereplők fokozott védelmének kérdése a Robert Fico miniszterelnök ellen múlt hónapban elkövetett merényletet követően került a politikusok figyelmének középpontjába. Bár a szlovákiai politikai életben több kormánypárti és ellenzéki szereplő véleménye szerint is elszaporodtak a súlyos, gyakran halálos következményeket kilátásba helyező vulgáris fenyegetések, ezeknek a komolyságát a Fico-merényletig nem vették komolyan a hatóságok. Miközben a kormányfő a besztercebányai kórházban lábadozott, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter és Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter is jelezték, hogy több tárca bevonásával készül van egy komplex, a biztonsági problémákat kezelő törvénycsomag. Ezt aztán a sajtó „lex merénylet”-nek nevezte el. Mivel a kormány a szerdai ülésén rábólintott a csomagra, az hamarosan a parlament elé is kerülhet.

Fico védelme

A javaslatcsomag egyebek mellett kiegészíti azon közszereplők listáját, akik életük végig rendőri védelemre tarthatnak igényt és egyben életjáradékot is kapnak. Korábban csak a volt államfőket illette meg a kiemelt hatósági védelem és az életjáradék, azonban a javaslat alapján a miniszterelnökök is beleesnének a körbe. Ugyanakkor a gyakorlatban csak a jelenlegi kormányfő jogosult az életjáradékra és a védelemre a mandátumának lejárta után. A törvény értelmében ugyanis csak azok a politikusok kérvényezhetik a járadékot és a védelmet, akik legalább két teljes időszakot eltöltöttek a kormányfői pozícióban. A szlovák miniszterelnökök közül csak Robert Fico jelenlegi kormányfő felel meg a felállított kritériumoknak – a hosszabb ideig szolgáló elődei közül sem Mikuláš Dzurinda, sem pedig Vladimír Mečiar nem töltöttek ki két teljes ciklust.

A törvény indoklása szerint a miniszterelnökök csakúgy, mint az államfők, jelentős szerepet vállaltak a közéletben, ez a státusz pedig a későbbiekben is velük marad, miközben a nyilvánosság körében is exponálják magukat. A két, teljes élethosszig tartó kedvezmény felfüggeszthető: amennyiben az érintett személy egy másik vezető kormánypozíciót vállal, ideiglenesen az életjáradéka is megszűnik. A bűncselekmények elkövetése szintén kizárja a volt miniszterelnököket a kedvezményezettek sorából.

A törvénycsomag elismeri az államfő, a parlament elnöke és a miniszterelnök jogát egy arányos ingatlanra, ugyanakkor kiterjeszti a rendőri védettséget élvező politikusok körét is. A belügyminisztérium 11 olyan ingatlant vett jegyzékbe, ami alkalmas a három legfőbb alkotmányos tisztséget ellátó politikus elszállásolására. A fokozott biztonsági helyzetre való tekintettel a jövőben a parlamenti pártok elnökei is igényt tarthatnának a védelemre – amennyiben beülnek a képviselői padba.

Korlátozott tüntetések

A javaslatcsomag másik hangsúlyos része a nyilvános demonstrációk új szabályozásával foglalkozik. A törvényalkotók három új okot határoznak meg arra, hogy a hatóságok ne engedélyezzenek egy tüntetést, ebből kettő a biztonságos és nyugodt lakáshasználatot érinti. A változások folyományaként a jövőben nem lehetne tüntetéseket tartani a politikai szereplők házának közelében – az indoklás szerint ez ellentétben áll az érintettek magánélethez való jogával. Az elmúlt időszakban akadt példa arra, hogy Robert Fico, Igor Matovič, vagy éppen Zuzana Čaputová lakása előtt tüntettek, a demonstrálók néhány alkalommal megfélemlítő eszközöket, például akasztófát is vittek magukkal.

A másik nagy változás, hogy a hatóságok a jövőben nem adnak automatikusan engedélyt az ellentüntetésekre – tehát a már meghirdetett tüntetések közelében nem feltétlenül szabad megtartani egy másik demonstrációt, ellentétes célokkal. A belügyminisztérium ismertetése szerint a hatóságok a saját hatáskörükben dönthetik el, hogy hordoz-e magában bármiféle veszélyt és konfliktust az ellentüntetés. Indokolt esetben joguk van elutasítani a demonstrációt, hogy elkerüljék az erőszakos összetűzést.

A kormány javaslata értelmében a parlament és a kormányhivatal körül ötven méterben, az Alkotmánybíróság esetében száz méterben határoznák meg a minimális tüntetési távolságot, de az ideiglenes ülések helyszínére is vonatkoznának ugyanezek a korlátozások.

A törvénycsomaggal kapcsolatban lebegtették még a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozások megváltoztatását is, ez azonban valószínűleg egy külön intézkedéscsomag keretén belül valósul meg. Tibor Gašpar (Smer) korábban kijelentette, hogy szigorították volna a szabályokat, ezért pedig megnyitották volna a Büntető Törvénykönyvet is, de a rendelkezések az utolsó napokban megváltoztak. Gašpar elmondása szerint a komplex törvénycsomag összesen hat törvény módosítását érinti.