Életveszélyessé váló panelházak

Harna István: „A támogatást az állami költségvetésből finanszírozzuk. Az idei évre erre 126 millió korona áll rendelkezésre.” Somogyi Tibor felvételeA szlovákiai lakásállomány nagy részét a hetvenes-nyolcvanas években építették, így a lakások nagy része mára jelentősen elöregedett. Mit tesz a kormány azért, hogy megelőzze a katasztrófát?

Az építőipari kutatóintézetek már az előző kormány figyelmét felhívták a panellakások konstrukciós hibáira, vagyis az olyan hibákra, amelyekért nem a lakások használói a felelősek. Olyan hibákról van szó, mint a leváló épületrészek és erkélyek. Érdemi lépésekre azonban csak a jelenlegi kormány idején került sor. A kutatóintézetekkel felmérettük, melyek azok a hibák, amelyekről nem tehetnek sem a lakók, sem az építtetők, és amelyeknél ma már nincs is kit felelősségre vonni, hiszen az építőipari cégek jelentős része magánkézbe került. A lakosság nagy része ugyan mára megvette ezeket a lakásokat, ám többségük nem tudta, mit is vesz valójában. Igaz, hogy olcsón jutottak hozzá a lakásokhoz, ám többnyire nem rendelkeznek olyan összeggel, amellyel ezeket a hibákat önerőből képesek lennének kijavítani. Az állam természetesen nem vállalhatja át teljes mértékben a hibák eltávolítását, némely hibafajtákat azonban el kell, hogy ismerjen mint szerkezeti hibát.

Miért volt szükség a program módosítására?

A program nem új, hiszen még 1999-ben vezette be a kormány. Ebben pontosan meghatároztuk, melyek is azok a hibák, amelyek kijavítását az állam támogatja. Persze, ezeket a hibafajtákat állami engedéllyel rendelkező szakemberekkel vizsgáltattuk felvl, hiszen ennek hiányában bárki, bármilyen hibafajtára igényelhetett volna pénzt. Közben azonban a kutatás folytatódott, és – egyes lobbicsoportok nyomására – újabbnál újabb rendszerhibákkal ostromolták a minisztériumot. Ezért egy olyan szerkezeten gondolkodtunk, amely úgyszólván nem csupán tűzoltást végzett volna, hanem átgondolt stratégiát követve egyszer és mindenkorra megoldotta volna a problémákat. Több mint egyéves vita után így létrejött az a program, melyet a kormány nemrég fogadott el, és amely hosszabb távú megoldást javasol.

Ki igényelheti a dotációt?

Támogatást a tulajdonformától függetlenül lehet igényelni, vagyis mindegy, hogy a lakás magántulajdonban, a lakásszövetkezet tulajdonában van-e, vagy megvették a lakosok és jelenleg a lakóközösség kezeli. Ők igényelhetik a támogatást. A kérvényüket azonban alá kell támasztaniuk az állami engedéllyel rendelkező szakember elbírálásával. Ezek az építészkamara által elismert szakemberek adnak javaslatot a hibák eltávolítására. A hibák általában olyanok, amelyek nem egy lakáshoz kötődnek. Ezért ezt nem egy személy igényeli, hanem az őt képviselő szervezet, legyen szó lakásközösségről, községről vagy egy kft.-ről, amely a kérvényt az illetékes járási hivatalhoz nyújtja be. A kérvényeket azután a kerületi hivatalnál fontossági sorrendbe állítják, és azokat, amelyek nem haladják meg a dotáció határértékeit, a minisztériumunknak továbbítják, ahol döntés születik a támogatás odaítéléséről.

Mekkora támogatásra számíthatnak azok, akik a minisztériumhoz fordulnak?

A dotáció a beszerzési költségek 50 százalékát érheti el. Legfeljebb azonban 350 korona négyzetméterenként, miközben az egy lakásra eső támogatás nem haladhatja meg a 200 ezer koronát.

Mekkora összeget szán a minisztérium idén erre a programra?

A támogatást az állami költségvetésből finanszírozzuk. Az idei évre erre 126 millió korona áll rendelkezésre, és úgy néz ki, hogy idén ez elég is lesz. Március végéig 21 épületre 9,177 millió koronás támogatást hagytunk jóvá. Az erre fordított összeg azonban évente változik, így például jövőre többet igényelünk, mivel kiszélesítettük a program hatókörébe vont hibák lehetséges skáláját, ráadásul évről évre nő a lakásállomány elöregedettsége is. Ezért az erre fordított összeg jövő évi nagyságát várhatóan 200 millió koronára emelik.