Elbúcsúzhatunk az orosz energiafüggőségtől

Az ukrajnai háborús konfliktus miatt drasztikus mértékben nőtt az Európai Unió energiaellátására nehezedő nyomás, amit az Európai Bizottság sem hagyhatott figyelmen kívül. A brüsszeli testület múlt héten mutatta be az ezzel kapcsolatos REPowerEU tervezetét, amely szerint 300 milliárd euróból támogatnák a tagállamokat abban, hogy mielőbb leválhassanak az orosz fosszilis energiahordozókról. A program – amelyhez az uniós büdzsé és a helyreállítási alap átszervezésével teremtenének forrást – több pilléren nyugszik. Brüsszel egyszerre támogatná, hogy fejlesszék a tagállamok zöld-energiás infrastruktúráját és az energiahatékonyságot. A megújuló energiaforrások elterjesztésének a felgyorsítása érdekében az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az EU 2030-ra kitűzött célját a korábbi 32-ről 45 százalékra emeljék. Eszerint az évtized végére az uniós energiaszükséglet csaknem felét megújuló energiaforrásokból kellene biztosítani.

„Hogy teljesíthessük a célt, alaposan bele kell húznunk, hiszen a megújuló energiaforrások aránya az EU energiatermelésében jelenleg 22 százalék körül mozog, és ez csak az átlag, miközben régiónk országaiban ennél is rosszabb a helyzet”

– mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője.

Skandináv elsőség

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint az uniós tagországok közül jelenleg Svédországban a legmagasabb a megújuló energiaforrások aránya, 60,1%. A skandináv országban kirívóan magas a megújuló energiaforrások részaránya az áramtermelésben (74,5%), de a fűtésben és a hűtésben (66,4%) is. A megújuló energiaforrások magasabb (40% feletti) arányával büszkélkedhet Finnország és Lettország is, és talán nem meglepő, hogy a szomszédos Ausztria is nagy arányban (36,5%) él a megújuló energiaforrások nyújtotta előnyökkel. Ausztriában ez különösen az áramtermelésre igaz, az osztrák zöld áram 78,2%-os aránya uniós rekordnak számít.

A megújuló energiaforrások részarányának 22,1 százalékos uniós átlagát a 27 tagországból 12 haladja meg, a szomszédos országok közül azonban csak a már említett Ausztriát találjuk közöttük. Szlovákiában a megújuló energiaforrások részaránya 17,3 százalék körül mozog, ugyanúgy, mint a cseheknél, míg Lengyelországban ez 16,1, Magyarországon pedig csupán 13,9 százalék. Magyarország ezzel a 4. legrosszabb eredményt mutathatja fel az EU-ban, ennél is rosszabbul csak Belgium (13%), Luxemburg (11,7%) és Málta (10,7%) teljesít.

Szlovák energiamix

A megújuló energiaforrások részaránya Szlovákiában az áramtermelésben 23,1, a fűtésnél 19,4, a közlekedésben pedig 9,3 százalék. A Szlovákiában használt megújuló energiaforrások részletesebb elemzése azonban arra is rávilágít, hogy vannak még hiányosságok. „A fával vagy faforgáccsal történő fűtést például szintén a megújuló energiaforrások közé sorolják. Sok szakértő azonban ezt nem tartja szerencsés megközelítésnek, mivel ezek károsanyag-kibocsátása egyáltalán nem elenyésző” – tette hozzá Sadovská.

A pozsonyi Statisztikai Hivatal adatai szerint Szlovákiában a megújuló energiaforrásokból származó, évi 7279 gigawattórányi (GWh) áramtermelés legnagyobb részét, több mint kétharmadát (67,2%) a vízerőművek adják. Ezt követi a fa (beleértve a fahulladékot és az egyéb szilárd hulladékot) 15,4%-os részesedéssel. Az áramtermelésben a megújuló energiaforrások 9,1%-át a napenergia, ugyanennyit a biogáz teszi ki. A megújuló energiaforrásokból származó hőtermelés 2020-ban 6518 terajoule (TJ) volt. Ebből a fa tette ki a legnagyobb, 82,8%-os részesedést. Ezt követte a biogáz 11,1%-os részesedéssel. 3,1%-ot tett ki az ipari és kommunális hulladék energetikai hasznosítása, 2,8%-ot pedig a geotermikus fűtőrendszerek.

Geotermikus energia

A fa, a biogáz vagy a víz- és napenergia mellett a geotermikus energia is nagyobb szerepet kaphat az elkövetkező években. „A naptól vagy a széltől eltérően a geotermikus energia a nap 24 órájában, jelentős ingadozások nélkül rendelkezésre áll, ezért az egyik legmegbízhatóbb forrásnak számít a villamosenergia-hálózat stabilitása és az energiaellátás biztonsága szempontjából. A fosszilis tüzelőanyagokkal szemben ez ráadásul olyan energiaforrás, amelynek a használatát nem veszélyeztetik a háborús konfliktusok. Épp ezért mutatkozik iránta jelenleg a szokásosnál is nagyobb érdeklődés” – nyilatkozta Michal Mašek energia-szakértő. Az ilyen típusú megújuló energiaforrások előnyei szerinte egyértelműek, mivel minimális üzemeltetési költséggel járó forrásról van szó, amely ráadásul környezetbarát is.

„A Szlovákiában kihasználható geotermikus energia mennyiségét 5538 megawattban (MW) határozták meg, miközben ma ennek csupán a 2%-át használjuk ki. A geotermikus energia nagyobb mértékű felhasználásával háztartások tízezreit láthatnánk el zöld hővel és villanyárammal”

– teszi hozzá Mašek.

Értékes szemét

Egy másik lehetőség, amely nem csupán a megújuló energiaforrások arányát növelheti, hanem Szlovákiát a nem környezetbarát szemétlerakóktól is megszabadíthatná, a nem újrahasznosítható kommunális hulladék felhasználása az áram- és hőtermelésben. „Szlovákiában az újrahasznosítási arány jelenleg 44% körül mozog. A kommunális hulladék több mint 48%-a hulladéklerakókban végzi, és csak kevesebb mint 8%-át használják fel energetikai célokra. Becsléseink szerint 2035-re Szlovákiában fejenként 580 kilogrammnyi kommunális hulladék keletkezik, ami összesen 3,12 millió tonna hulladéknak felel meg. A reformcsomag, amelynek célja, hogy az Európai Uniót a körforgásos gazdaság felé terelje, 2035-re két célt tűz ki: a kommunális hulladék legalább 65%-át újra kellene hasznosítani, a lerakókban elhelyezett hulladék arányát pedig 10% alá csökkenteni, Szlovákiának így bőven lesz mit behajtania” – vallja Sadovská.