<p>Együtt álltak a „barikádokon”, közösen szervezték a tüntetéseket, és saját elmondásuk szerint jövőre is együtt akarnak működni. Az OĽaNO, a Nova, az SaS és a Hlina-párt (Občania) vezetője közösen képzeli el a jövőt, ám még maguk sem tudják, ez pontosan mit is jelenthet.</p>
Együttműködést terveznek, de még nem tudják, hogyan
Pártegyesülés várható?
„Meg kell nevezni azokat a pártokat, amelyek a következő választás után egyértelmű alternatívát akarnak kínálni Ficóval szemben. Egyesek szerintem ugyanis inkább csak várakoznak” – nyilatkozta lapunknak Igor Matovič. Az Egyszerű Emberek elnöke nyomban hozzátette: jó lenne, ha pár apróbb párt egyesülni tudna a következő fél évben, s közösen vágna neki a 2016-os parlamenti választásnak. Az Új Többség (Nova) hivatalosan még nem tárgyalt az esetleges választások előtti „blokkosodásról” partnereivel, erre csak az ünnepek után kerülhet sor.
Politikai elemzők szerint hiába a tüntetések utáni lelkesedés, a közös indulásnak kevés esélye van. „Eleve, ha koalíciót akarnának kialakítani, legalább 10 százalékot kellene szerezniük” – figyelmeztet Pavel Haulík. A négyes koalícióknál ugyanis ekkora a bejutási küszöb. Az MVK közvélemény-kutató ügynökség vezetője szerint hiányzik a közös program, ráadásul túl sok mindenben teljesen más a véleménye a jelzett pártoknak. Az egyik ilyen csomag például az ún. kulturális–etikai kérdések (drogpolitika, melegek jogai) – egy éve Matovič még fecskendőket szórt a parlamentben az SaS-es Martin Poliačik fejére, támadván pártja liberális drogpolitikáját.
Megosztó témák
„A Nova esete is mutatja, hogy nem szerencsés, ha a politikusok azt mondják: ezekkel a kérdésekkel nem fogunk foglalkozni” – véli Martin Slosiarik, a Focus ügynökség vezetője. Lipšicék a volt SaS-es politikusok (Miškov, Krajcer és társai) csatlakozása után jegelték a megosztó témákat, mivel a Nova alapítói konzervatívok, az érkezők liberálisok voltak. „A felmérések szerint ez megbosszulta magát” – tette hozzá Slosiarik, a választók számára ugyanis így olvashatatlanná vált a párt.
Az elemzők szerint a legfőbb probléma, hogy a jobboldali választók számára nem elég a Fico-ellenesség. „Pozitív program kell. A választóknak a Smer politikájával szembeni alternatíva kell. Nem elég a panaszkodás, a Smerrel való riogatás” – magyarázta Slosiarik. Hasonlóan látja ezt Haulík is. „Kritizálják a Smert a korrupció miatt. De hogyan akarnak a korrupció ellen harcolni? Azzal, hogy azt mondják: mi nem fogunk lopni? Ez aligha járható út” – tette hozzá az elemző.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.