Egyszer el kell mennie Mekkába a muszlimnak

A háddzs szó szerint azt jelenti: elindulni egy hely felé, ma azonban már a mekkai zarándoklat megnevezése. A háddzs az iszlám hit ötödik pillére és legjelentősebb megnyilatkozása. A zarándoklatra minden fizikai és anyagi értelemben alkalmas muszlimnak el kell mennie életében legalább egyszer, ha távolléte nem okoz nagy nehézséget családjának. Előfeltétele, hogy a hívő legyen muszlim, felnőtt, aki képes magáért felelősséget vállalni, épelméjű és szabad ember. Mód van arra is, hogy a hívő helyettest állítson, azaz egy barát vagy ismerős végezze helyette a szertartásokat Mekkában, az iszlám szent városában. A zarándoklatot elvégzők nevük elé illeszthetik a Hádzsi melléknevet. A zarándoklat a holdév utolsó hónapjának nyolcadik napján kezdődik és a tizenharmadikon ér véget. Minden napra el van rendelve a megfelelő szertartás, ezek rendjét még maga Mohamed próféta alakította ki utolsó zarándoklata során.

Amint a zarándok a szent terület határához ér, kivetkőzik rendes ruházatából és felveszi az ihrámnak nevezett fehér, varrás nélküli lepedőt, amelyet teste köré teker. A szertartások befejezéséig ez az egyszerűséget és egyenlőséget jelképező ruha marad rajta, s ezen idő alatt sem haját, sem körmeit nem vághatja le. A háddzs idejére vonatkozó előírás a békesség.

Az első napon a zarándokok felkeresik a szent Kába követ, amelyet folyamatos imádkozás közben hétszer kell megkerülniük (taváf). Ezután hétszer megteszik a távolságot a Szafá és a Marva dombok között, az egyes szakaszokat gyalogolva, futva, majd gyalogolva kell teljesíteni. Innen a Mekkától öt kilométerre lévő Minába utaznak (a hatóságok több tízezer autóbuszt biztosítanak), ahol a napot és az éjszakát imádkozással és meditációval töltik, ahogy Mohamed tette.

A második napon következik a háddzs egy fő rítusa, amikor a próféta utolsó igehirdetésének helyszínén, a 70 méteres Arafát hegyen napnyugtáig kórusban szólongatják Allahot és neki ajánlják szolgálataikat. (Mohamed a Könyörület Hegyén arra kérte Allahot, bocsássa meg azon zarándokok bűneit, akik álltak a szent hegyen, kérése meghallgatásra talált.) A szellemileg újjászületett zarándokok az éjszakát Muzdalifa völgyében töltik.

A harmadik nap Mina völgyében „az ördög megkövezésére” kerül sor. A legenda szerint ezen a helyen háromszor jelent meg az ördög, előbb Ábrahám prófétát, majd feleségét, végül fiát kísértette meg, de ők megvetésük jeleként hét kavicsot vetettek rá. A zarándokok egy sekély árokban, 272 méteres útszakaszon álló három 18 méter magas kőoszlopra dobják kavicsaikat. (A hatalmas tolongásban minden elővigyázatossági intézkedés dacára többen vesztik életüket; 1990-ben 1426 ember fulladt meg egy alagútban, tavaly 251 zarándokot tapostak halálra.) Ezután következik az „áldozat ünnepe”, bárányt áldoznak, mert Ábrahám hitének szilárdságát bizonyítva kész lett volna feláldozni fiát Isten parancsára, de az megelégedett egy báránnyal is. Régebben minden zarándok maga hajtotta végre az áldozatot, egyetlen hatalmas mészárszékké változtatva a völgyet. Jó egy évtizede a hatóságok a helyszínen felépítették a világ egyik legnagyobb vágóhídját, amely egy (a hívő hazájában is megvásárolható) bon fejében végrehajtja a rítust; az állatok fagyasztott húsát a muzulmán világ ínségesei között osztják szét. A zarándokok ezután leborotválják hajukat avagy egy fürtöt levágnak belőle alázatosságuk jeleként. Ekkor már letehetik az ihrámot, a korlátozó előírások érvényüket vesztik, kivéve a nemi érintkezés tilalmát. Mekkába visszatérve újra a taváf következik, immár hétköznapi ruhában járják körül a Nagy Mecsetben a szent Kába épületét. Utána ajánlatos imádkozni a Mohamed próféta lába nyomát őrző kőnél, inni a Zemzem forrás vizéből. A zarándokok ezután Minába mennek, ahol a hátralévő két napon maradék kavicsaikkal még kétszer megkövezik a Sátánt. A zarándoklat befejezéseként visszatérnek Mekkába és búcsúzóul újra körüljárják a Kábát. Hazatérve a hádzsik fehér horgolt sapkát viselhetnek további életükben. Számos országban a falvakban a hádzsik házuk falára is felfestik zarándoklatuk történetét.

A háddzsot évente több mint kétmillió ember teljesíti, az elmúlt tíz évben közülük több mint kétezren haltak meg tűz, baleset vagy zavargások következtében. A rijádi kormány az elmúlt időszakban dollár tízmilliárdokat költött a zarándoklat infrastruktúrája, a szent helyekhez vezető utak és a szálláshelyek kiépítésére. (sa)