Egyre valószínűbb a Fidesz kizárása

Kétségbeesett diplomáciai nagyüzembe kezdett a Fidesz, miután kiderült, hogy a bő egy hete Jean-Claude Junckert, Soros Györgyöt és az Európai Bizottságot gyalázó plakátkampány a vártnál sokkal hevesebb reakciókat váltott ki az Európai Néppárt vezető politikusaiból. Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője mellett Angela Merkel német és Sebastian Kurz osztrák kancellár is elfogadhatatlannak nevezte a plakátkampányt, amit a kormány ráadásul még egy Orbán Viktor által szignált, minden magyar háztartásnak kiküldött levéllel is megfejelt. Az Európai Bizottság válaszul hét pontban magyarázta el, miért valótlanok a kormány állításai a „kötelező betelepítési kvótákról”, a „migránsvízumról”, a „magyarok feje fölött meghozott döntésekről”.

Rossz kalkuláció

Orbán Viktor úgy gondolta, a hazai fogyasztásra szánt plakátkampány hasonló reakciókat vált majd ki, mint a magyar kormány korábbi vitatott döntései, például a CEU működésének ellehetetlenítése, az MTA autonómiájának megszüntetése vagy éppen a Stop Soros törvénycsomag: bár a Néppárt vezetői ezeket is kritizálták, a reakciók nem mentek túl a zsörtölődésen, és egy-két korábban is ismert Orbán-kritikus néppárti európai parlamenti képviselőn túl senki nem vetette fel komolyan a Fidesz kizárását. Orbán úgy kalkulált, hogy az általa már csak „egy kifutó politikusi garnitúra tagjaként” emlegetett Juncker kritizálása már elmegy, hiszen a volt luxemburgi kormányfő egyrészt tényleg nem volt minden idők legjobb bizottsági elnöke, másrészt minden bizonnyal visszavonul az aktív politizálástól. Volt olyan magyar EP-képviselő, aki azt mondta a Népszavának, „meccs közben úgysem szokták lecserélni a csapat edzőjét”, így ezért nem tart attól, hogy a május végi EP-választásokig komolyabb szankciókkal kellene szembenézniük, miközben háttérbeszélgetéseken a Fideszben már hónapok óta „50–50 százalékra” becsülik annak az esélyét, hogy a választást követően esetleg sor kerülhet a kizárásra.

Csakhogy a jelek szerint Orbán alábecsülte Juncker máig megőrzött tekintélyét a pártcsaládon belül. A hét végére ugyanis összejött a szükséges mennyiségű kezdeményező ahhoz, hogy a Néppárt legközelebbi frakcióülésén napirendre lehessen venni a kizárás kérdését. Az EPP szabályzata szerint a kizárást legalább hét tagpártnak kell kezdeményeznie, melyek legalább öt országból származnak. A tegnapi állás szerint két belga, egy luxemburgi, egy svéd, egy holland, egy finn és egy portugál párt kezdeményezte hivatalosan is a kizárást.

Fogy a németek türelme

Tény ugyanakkor, hogy ezek a pártok nem a Néppárt fő erejét jelentik, és a legnagyobb tagpárt, a német CDU még mindig nem foglalt állást hivatalosan a kérdésben. A CDU nemrég megválasztott főtitkára, Annegret Kramp-Karrenbauer még januárban a Politico brüsszeli lapnak úgy nyilatkozott, minden kritikája ellenére is a folyamatos dialógus híve Orbán Viktorral, akit jobban szeretne az EPP-n belül látni. Hogy az ő türelme is fogytán lehet, azt a Népszava értesülése jelzi: mint a lap megírta, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt héten titokban Berlinben és Bécsben is járt, hogy megpróbálja lecsillapítani a kedélyeket. A lap szerint a Fidesz és a CDU között már tavaly szeptember óta úgynevezett „strukturált párbeszéd” zajlik, ami mintegy beismerése annak, hogy a viszony korántsem felhőtlen: a felek ugyanis abban állapodtak meg, hogy „minden vitás ügyet megpróbálnak őszintén feltárni” ennek keretében, majd, ha nem sikerül megegyezésre jutni, akkor beismerik, hogy nincs megoldás és továbblépnek. Csakhogy a CDU elnöke szerint szeptember óta gyakorlatilag semmiben nem sikerült előrelépni – ezen próbált Gulyás Gergely az utolsó pillanatban változtatni, a Népszava szerint némi sikert is elérve. 

Bécsi vizit

Bécsben a Miniszterelnökséget vezető miniszter Sebastian Kurzon kívül gyakorlatilag mindenkivel találkozott, aki számít: Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Johann Gudenus FPÖ frakcióvezető, Karl Nehammer, az Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára, Wolfgang Sobotka, az osztrák parlament alsóházának ÖVP-s elnöke, Karin Kneissl kül- és Európa-ügyi miniszter (független) szerepelt a „napirenden”, de a bécsi operabálban összefutott Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel is.

A Fidesz növekvő unió-ellenességével szemben a magyar lakosság kötődése az Európai Unióhoz még erősödött is az elmúlt években – derült ki az Eurobarometer legfrissebb jelentéséből. Eszerint a magyarok az átlagnál pozitívabban viszonyulnak az Európai Unióhoz, melynek megítélése a legtöbb kérdésben javuló tendenciát mutat, a magyar lakosságban nő is az érdeklődés az EU ügyei iránt. A magyarok 43 százaléka pozitívan, 38 százaléka semlegesen, míg 19 százaléka negatívan áll az EU-hoz, Szlovákiában ezek a számok 33-49-17.