Egyre több a kényszervállalkozó

A legnagyobb állásközvetítő portálon is több az iparengedélyhez kötött álláskínálat, s ezzel összefüggésben nő azok száma is, akik hajlandóak egyéni vállalkozóként dolgozni.

A munkáltatók szívesebben dolgoznak egyéni vállalkozókkal – hiszen esetükben a bér folyósításán kívül semmilyen kötelezettségük nincs, nem kell utánuk járulékokat, szabadságpénzt, táppénzt stb. fizetni, nem kell az étkeztetésről gondoskodni. Tehát a munkaadónak ez jóval olcsóbb megoldás, ami gazdasági válság idején nem elhanyagolható szempont.

Ezért egyre több a kényszervállalkozó, egyre több munkavállaló kénytelen kiváltani az iparengedélyt, hogy megőrizze munkáját. Sok munkáltató ugyanis válaszút elé állítja alkalmazottait: vagy kiváltják az iparengedélyt, vagy nem tud számukra tovább munkát adni. Vagyis nem csökkent a kényszervállalkozások száma, holott a Fico-kormány épp ezért módosította 2007-ben a munkatörvénykönyvet. Deklarált szándéka az alkalmazottak védelme, a kényszervállalkozók számának csökkentése volt.

Az iparengedélyt kiváltók egy része munkanélküliként döntött úgy, hogy egyéni vállalkozó lesz. Az ok azonban ugyanaz: a cégek számára attraktívabb munkaerő az egyéni vállalkozó, aki a járulékfizetéseket maga intézi. Az iparengedélyt kiváltók harmadik csoportja, aki nem kényszer hatására lesz egyéni vállalkozó – egyrészt a magasabb kereset miatt, másrészt azért, mert legtöbbjük a minimálbérből fizeti az egészség-, és társadalombiztosítási járulékokat.

A munka-, szociális- és családügyi minisztérium szerint ennek az a veszélye, hogy mivel a minimális nyugdíjbiztosítást fizeti az egyéni vállalkozó, a nyugdíja is minimális lesz.

Ivan Mikloš volt pénzügyminiszter (SDKÚ-DS) hangsúlyozta: amíg nem változik a járulékfizetési rendszer, addig nem csökken a kényszervállalkozók száma. Az alkalmazottak munkaköltségei ugyanis a munkáltató számára magasak, így ha teheti, nem vesz fel alkalmazotti státuszba munkavállalót, hanem egyéni vállalkozóval köt szerződést.