Egyre csak feszül a húr a kormánykoalícióban

Igor Matovič (OĽaNO) kormányát március 21-én szombaton nevezte ki az államfő. Ezt követően 30 nap állt a kabinet rendelkezésére, hogy a parlament elé terjessze a kormányprogramot. Ezt azonban a törvényhozás még mindig nem fogadta el, a dokumentumról szóló vita ma is tart. Az egyik koalíciós képviselő, Jana Cigániková (SaS) már most jelezte, nem szavazza meg a kormányprogramot, mivel a dokumentumba bekerült, hogy a kabinet fontolóra venné az egy egészségbiztosítós rendszer bevezetését.

Bajok a belügyben
A személyi kérdésekben is akad ellentét a koalíciós partnerek között, de az egyes pártokon belül is. A belügyminisztérium személyzeti osztályának vezetőjévé Anna Bilecovát nevezték ki, ezzel ő lett a tárca harmadik legfontosabb tisztségviselője. Bilecová azonban kilenc évvel ezelőtt annak a nagymihályi adóhivatalnak a vezetője volt, amely gyanús cégeknek fizetett ki nagy összegű áfa-visszatérítéseket. Az adócsalási ügyek fő gyanúsítottja, Milan Chovanec Bilecová ellen vallott. A férfi szerint a nő egy telefonbeszélgetésben kenőpénz elfogadásáról beszél. Bilecová visszautasítja, hogy bármi köze lenne a bűncselekményekhez, és felajánlotta, hogy a kérdésben hazugságvizsgálatnak veti alá magát. A koalíciós partnerek szerint azonban inkább az újságírók kérdéseire kellene válaszolnia. Matovič jelezte, az ügy miatt beszélni fog Roman Mikulec belügyminiszterrel és Lukáš Kyselica belügyi államtitkárral. Bilecovát az utóbbi jelölte a tisztségre, és az ügy nyilvánosságra kerülése után is kiállt mellette. „Ha bármilyen bizonyíték előkerül arról, hogy nem becsületesen járt el, akkor semmilyen szín alatt nem töltheti be a tisztségét” – fogalmazott a miniszterelnök.

Mennyit ér a program?
Hasonlóan kitüntetett figyelmet kaptak az Országos Bírói Tanácsba jelölt személyek. Az igazságügyi miniszternek, Mária Kolíkovának (Za ľudí) köszönhetően a kormányprogramban ugyan szerepel, hogy az igazságszolgáltatás megtisztítása érdekében a tanácsba nem neveznek ki olyan személyt, aki jelenleg is bíró, de mégis eltértek ettől. A parlament ugyanis a múlt héten szavazta be a testületbe Alena Svetlovskát, a Legfelsőbb Bíróság bíráját, aki a Boris Kollár vezette Sme rodina jelöltje volt. Míg a Za ľudí és az SaS képviselői nem támogatták Svetlovskát, addig az OĽaNO és a Sme rodina képviselői igennel szavaztak, de a döntés érvényességéhez szükségük volt még a szélsőjobboldali ĽSNS frakciójának a támogatására is. Kolíková bírálta, hogy a szélsőséges párt szavazatainak köszönhetően választották meg Svetlovskát. „Ez a támogatás nem vet pozitív fényt, de én bízom a pozitív jövőben” – mondta az igazságügyi miniszter. A Sme rodina később azzal védekezett, hogy a koalíciós szerződés vonatkozó passzusa még nincs érvényben. Svetlovská a kilencvenes években egy olyan cégben dolgozott, amelynek két maffiavezér, Jozef Surovčík és Ivo Ružič volt a tulajdonosa. Surovčíkot maffialeszámolás során gyilkolták meg. Svetlovská és Kollár egyébként fiatal koruk óta ismerik egymást.

A kormányprogram kérdéses mondatával ellentétben maga Matovič is előállt azzal, hogy az Országos Bírói Tanácsba többek közt a Legfelsőbb Bírósáság egyik bíráját, Juraj Klimentet jelöli. Hangsúlyozta, formálisan a kormány, valójában azonban kifejezetten az OĽaNO jelöltjéről van szó. A miniszterelnök szerint sem ők, sem Kollárék nem sértették meg a kormányprogramot, hiszen azt még nem hagyta jóvá a parlament. A kormányülésen, ahol Klimentről döntöttek, Kolíková egyébként nem szavazott.

Államtitkárcserék
Korábban is volt példa személyekhez köthető súrlódásokra. Alighogy megalakult az új kormány, április elején az Andrej Doležal (Sme rodina) által vezetett közlekedési minisztérium államtitkára, Ján Marosz (OĽaNO) távozni kényszerült a tárcától. Így a minisztérium teljesen a Sme rodina irányítása alá került. Marosz a miniszterelnök közlekedésügyi tanácsadója lett. A parlamenti választás után az SaS által leigazolt Jozef Mihál adó- és járulékszakértőnek sem volt ideje megmelegedni a munkaügyi minisztérium államtitkári székében. Sajtóinformációk szerint Mihál április közepén azért távozott, mert ő és Milan Krajniak (Sme rodina) tárcavezető nagyon eltérő nézeteket vallanak.

Kétpólusú kormány
Grigorij Mesežnikov politológus szerint jól kivehető, hogy a kormánykoalíción belül két pólus alakult ki. A két nagyobb párt, az OĽaNO és a Sme rodina erősebb pólusával szemben az SaS és a Za ľudí képezte oldal áll. A szakember szerint ezt jól mutatja az is, hogy Matovič másként áll Kollárékhoz, mint a másik két párthoz. „Amit Kollár esetében még tolerál, azt például Richard Sulíknak (SaS elnök) nem nézi el” – mondta Mesežnikov. Hozzátette, erről tanúskodik a Kollárék által jelölt Svetlovská megválasztása is, amelyhez a szélsőjobboldali szavazatok is kellettek. „Szerintem ez egyszerűen botrányos” – vélekedik a politológus. 
Maga Matovič a napokban azt nyilatkozta, Kollár közelebb áll hozzá, mint Sulík; tegnap ráadásul az OĽaNO elnöke ismét üzent az SaS képviselőinek a Facebookon. „Már személyesen, szóban is próbáltam elérni, hogy megváltozzon a hozzáállásuk. Sajnos, nem jártam sikerrel, és ez nagyon bánt. A választás óta egy olyan nap nem telt el, hogy az SaS képviselői közül valaki ne érzett volna késztetést belerúgni a saját kormányukba. Remélem, egyszer megérek olyan napot” – írta Matovič. Sulík reakciójában közölte: örülne, ha nem a sajtón keresztül üzengetnének egymásnak, s ha a pártja ugyanolyan morális kritériumok alapján válogatná ki jelöltjeit, mint a választás előtt. „Azért alakulhatott ki a Matovič-Kollár tandem, mert az OĽaNO és a Sme rodina is eltér a hagyományos politikai pártoktól” – kommentálta a két pólus szembenállását a politológus.