Egyre aktívabb a Kreml Szlovákiában

A hibrid háború és a dezinformációs támadások pedig már a civil lakosság életére is hatással vannak. Ennek mechanizmusait tárta fel egy új tanulmány, mely rávilágít, mennyire sebezhetők vagyunk az orosz befolyással szemben.

Szlovákia a Kreml befolyásának egyik legfőbb célpontja – nemcsak azért, mert a lakosság egy része ruszofil attitűdöt mutat, de a kulturális és a politikai kapocs is erős – állapítja meg a tanulmány, mely a V4-es országok és Ausztria szélsőséges mozgalmait, és az ezekre gyakorolt orosz befolyást vizsgálja. A tanulmányt a magyar Political Capital jegyzi, a Szlovákiáról szóló részt a téma legavatottabb szlovákiai szakemberei, Grigorij Mesežnikov, Radovan Bránik és Daniel Milo készítették.

Támadás a Nyugat ellen

A növekvő orosz befolyás és a szélsőséges mozgalmak előretörése Szlovákiában összefüggésben áll egymással. Az ország történelmi, gazdasági és geopolitikai helyzete bizonyos értelemben predesztinálta a jelenlegi helyzetet, és tette fontossá nemcsak Szlovákiát, de egész Közép-Európát Oroszország Nyugattal folytatott hibrid háborújában. Le kell szögezni: a V4-es országok EU-tagországok, a NATO tagjai, deklaráltan nyugatorientált állami doktrínával, ám hosszú évtizedek szovjet terhével, és évszázadok turbulens történelmével a hátukon. És éppen ezt használja ki a Kreml.

Oroszország stratégiai célja ugyanis, hogy gyengítse a nyugati, liberális demokráciát, ennek egyik eszköze pedig, hogy kiaknázza a közép-kelet-európai térség legkomolyabb belső gyengeségeit. A területi viták emlékét, a nacionalista-szeparatista tendenciákat, a soviniszta ideológiák nemzetet újra naggyá tevő ígéreteinek szellemét – fogalmaznak a tanulmány szerzői. Ezt pedig több tényező is elősegíti Szlovákiában. Egyrészt a jelenlegi politikai kontextus, melyben a fősodorbeli pártok, a kormányzó, magát szociáldemokratának mondó Smer (élén a Kelet és a Nyugat közt lavírozó Robret Fico kormányfővel), a nemzeti SNS, sőt, még a libertariánus ellenzéki SaS is a magáévá tette az idegenellenes, gyakran kisebbségellenes retorikát – ezzel fellazítva a talajt a szárba szökkenő antiliberalizmusnak, EU- és NATO-ellenes geopolitikai narratívának, és az ezt hangoztató, egyre erősödő, valódi szélsőségeseknek. Ezek a pártok, mozgalmak jó része pedig egyrészt alapvetően soviniszta és nacionalista, másrészt oroszbarát pánszlávista elveket vall. Ezek a mozgalmak 2016-ra konszolidálták helyzetüket, ami a szélsőséges ĽSNS parlamentbe kerülésével, és azutáni népszerűségnyerésével tovább erősödött. S épp ezeken a könnyen befolyásolható és irányítható, ideológiailag zavaros szervezeteken keresztül akarja megvalósítani céljait a Kreml Szlovákiában.

Szlovákiai szálak

A tanulmány szerint az oroszbarát radikalizáció három szinten is fenyegeti Szlovákia nemzetbiztonságát. Egyrészt politikai szinten Kotleba pártján és más, párttá formálódó szélsőjobb illetve szélsőbal szervezeteken keresztül – említésre méltó az ultranacionalista Szlovák Megújhodási Mozgalom, illetve a szélsőbaloldali Vzdor minipárt. Másrészt a paramilitáris csoportokon, a Vzdor Kysuce Akciócsoporton vagy épp a Szlovák Honvédek (Slovenskí branci) szervezeten keresztül, melyek hátterében egyre határozottabban fellelhetők az orosz szálak. Harmadrészt pedig a fegyveres erőkbe, a rendőrségbe és a hadseregbe beszivárgó szélsőségeseken keresztül, melyek belülről igyekeznek bontani a védelmi struktúrákat. Mindhárom szintet alaposan feltérképezték a tanulmány készítői, és érdekes dolgokat találtak.

Félkatonai radikálisok

A legveszélyesebbnek a tanulmány a Kreml-barát félkatonai radikálisokat tartja, rámutatva, ezek a szervezetek hosszú távú szervezési és katonai kapcsolatban állnak orosz hivatalos és szélsőséges szervezetekkel. A Szlovák Honvédek egyik korábbi prominens tagja, Martin Keprta például – mint azt korábban megírtuk – Ukrajnában zsoldosként harcolt a donbasszi szeparatisták oldalán. Peter Švrček, a szervezet vezetője pedig amellett, hogy egy orosz honvédő szervezettől, a Stjagtól kapott katonai kiképzést, volt Szpecnaz-instruktorokkal működik együtt. A tanulmány szerint Švrček nem hivatalos információk szerint gyakran jár a Balkánon is, ahol volt jugoszláv tisztekkel találkozik, és állítólag innen származó katonai felszereléshez is jutott meglehetősen alacsony áron.

Beszivárgók

A Lukáš Kopáč vezette Vzdor Kysuce legalább ilyen veszélyes, ha nem veszélyesebb – az utóbbi időben a tanulmány szerzői szerint háttérbe húzódtak, politikai célokat dédelgetve. A csoportot az orosz kapcsolatairól ismert Magyar Nemzeti Arcvonal mellett más külföldi, például cseh csoportokhoz is erős szálak fűzik. Szervezettebbek, fizikailag felkészültebbek, mint a Szlovák Honvédek, annak ellenére, hogy tagságuk sosem volt kétszáz főnél több. A tanulmány szerzői szerint gyanítható, hogy tagjaik beszivárognak a szlovák fegyveres erőkbe, a rendőrségbe és a hadseregbe is – melyekben már jelenleg is nagyon magas a szélsőségesek és az oroszbarát narratíva támogatottsága. A beszivárgással kapcsolatban a tanulmány említést tesz a radikalizálódó tartalékos katonák szervezetéről, az ASV-ről, és vezetőjükről, Jozef Žarnovičanról is, akiről korábban már lapunk is írt. Emellett részletesen beszámolnak egy akkreditált pozsonyi személy- és vagyonvédelmi magán-szakközépiskoláról, melynek tanulói jó eséllyel kapnak állást a fegyveres erőknél, és lesznek profi katonák vagy rendőrök. A szerzők szerint ez az iskola intézményi szinten terjeszti az orosz propagandát, alapítója, Štefan Kurilla ismert harcművész nagyon erős orosz kapcsolatokkal bír. Kurilla mindezt az iskola életét feltáró Denník N napilapnak tagadta, személyes elfogultsággal vádolva Radovan Bránikot, a tanulmány egyik szerzőjét.

Működő dezinformáció

A lakosságra a hibrid háborúban kétségtelenül a dezinformációs kampányok és álhíroldalak és Facebook-propagandaoldalak vannak a legnagyobb hatással. A tanulmány ezeket is alaposan megvizsgálta, rámutatva, az összeesküvés-elméletekkel teli, a nyugati irányultságot bíráló, EU-ellenes, nyíltan oroszbarát sajtótermékekből több is eredményesen működik az országban. Kiemelték a Zem a vek elnevezésű magazint, a Slobodný vysielač online rádiót és a Hlavnespravy.sk portált is, melyek bizonyíthatóan erős orosz kapcsolatokkal, orosz forrásokból működnek. Rajtuk kívül rengeteg hasonló weboldal működik: 2015-ben Juraj Smatana médiaelemző 42 cseh és szlovák nyelvű, orosz propagandát terjesztő portált tartalmazó listát készített, ezek száma pedig azóta tovább nőtt. Emellett a Facebookon is több, rengeteg lájkkal rendelkező propagandaoldal működik.

Hogyan tovább?

A tanulmányt bemutató budapesti konferencián több szakértő szájából is elhangzott: a V4-es országok kormányai egyelőre vajmi keveset tesznek az orosz befolyás és dezinformációs kampányok ellen. A szlovák szerzők az országtanulmányban több ajánlást is megfogalmaznak. Véleményük szerint a szlovák hatóságoknak jóval nagyobb intenzitással kellene monitorozniuk a fent említett szervezetek működését, és jelentéseiket éves szinten közzé kellene tenniük. Javasolják továbbá a zéró toleranciát a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben, egy komoly, speciális egység felállítását a hibrid fenyegetések ellen, deradikalizációs programok indítását, és szorosabb együttműködést a fenyegetésekkel harcoló civil szervezetekkel és a sajtóval.