Egynyelvűsítene a belügy

Számos kétnyelvű elnevezésű civil szervezet működik már, ám az utóbbi időben a belügy arra hivatkozva nem jegyzett be több szervezetet, hogy a megnevezésnek szlováknak kell lenni. A bodrogközi Kistárkány és Környéke társulás is így járt, regisztrációját leállították, mert szlovák–magyar elnevezést akartak az alapítók. Egyikük, Nagy András számolt be az esetről, figyelmeztetve, hogy a belügy érvelése megkérdőjelezhető. Az államnyelvtörvény 8. paragrafusának 3. bekezdésére hivatkoznak, amely kimondja, hogy a szervezetek, pártok alapszabályát szlovákul kell elkészíteni. „A következő mondatban viszont az áll, hogy az államnyelv mellett más nyelven is fel lehet tüntetni” – mondta Nagy. Eddig tolerálták a kétnyelvűséget, de most rendet akarnak tenni, válaszolták a belügy illetékesei, miután telefonon megkereste őket. „Ez az ön értelmezése, az előbbi pedig a miénk. Ha nem tetszik, panaszt tehet” – zárta le a vitát Nagy állítása szerint Gejza Petrík, a közigazgatási főosztály vezetője. „Az érvelés alapján a Most–Híd vagy a Strana Maďarskej Komunity–Magyar Közösség Pártja megnevezés is elfogadhatatlan lenne” – jegyezte meg Nagy András.

Nem ez az első eset, tudtuk meg Tokár Gézától, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivőjétől. A hivatalnokok rosszindulata miatt hasonló helyzetben van a komáromi Fontos vagy! mozgalom, amely először magyarul próbálta bejegyeztetni magát, de a szlovák–magyar változatot sem fogadta el a belügy. „Az eljárás nem korrekt, jogászok szerint a törvényekkel sincs összhangban” – nyilatkozta Tokár, hozzátéve, hogy a Kerekasztal jogsegélyszolgálata több ilyen esetet is vizsgál. Kérdéseinkre a belügy lapzártáig nem válaszolt.