Egy mandátum elvesztése, és ami mögötte van

Múlt hét szerdán (február 7-én) a PS sajtóosztálya bejelentette, Tomáš Hellebrandt lemondott mandátumról. A helyére kerülő Richard Dubovický másnap le is tette a képviselői esküt, és elfoglalta párttársa megüresedett székét.

A bejelentés váratlanul érkezett, hiszen korábban semmi sem utalt arra, hogy Hellebrandt felhagy a parlamenti munkával. A férfi 25 évnyi külföldi tartózkodás után tért vissza Szlovákiába, majd az Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) által irányított pénzügyminisztériumban helyezkedett el, de 2022-ben, viszonylag rövid idő után felmondott, egyfajta tiltakozó gesztusként, amiért az akkori OĽaNO a szélsőjobboldali pártok segítségével szavazta meg a javaslatait. Ezt követően a PS színeiben kezdett politizálni, és egy évvel később, a tavalyi választás után már be is jutott a törvényhozásba. A 46 éves férfi gyakorlatilag a politikai pályafutása kezdetén állt.

A mandátum lemondását illetően a párt közleményében mindössze annyi szerepelt, hogy a képviselő személyes okok miatt döntött így.

Elhallgatott diagnózis

Az ügyben akkor következett be fordulat, amikor Robert Fico (Smer) miniszterelnök szerda este a Facebook-oldalán közzétett egy bejegyzést arról, hogy Hellebrandtnak meg kellene indokolnia a nyilvánosság előtt, miért hozta meg az említett döntést.

„A Progresszív Szlovákiának meg kell magyaráznia, hogy Hellebrandt képviselő mandátumról való lemondása összefügg-e a kórházi incidenssel, amely miatt végül feljelentették őt”

– írta a kormányfő.

Hellebrandt másnap a közösségi oldalán reagált a miniszterelnök szavaira. Elmondta, az incidens abból adódott, hogy a zsolnai kórház alkalmazottait nem tájékoztatta arról, hogy már évek óta egy fertőző betegségben szenved. Hogy pontosan milyen fertőző betegségről van szó, a bejegyzésében nem tisztázta. Állítása szerint a kórt még 15 évvel ezelőtt diagnosztizálták nála külföldön, azóta pedig becsületesen szedi a gyógyszereit, illetve rendszeresen jár ellenőrzésekre és kezelésekre, ennek köszönhetően pedig a környezete biztonságban van, hiszen nem tudja átadni másnak a fertőzést.

„Mivel nem jelentek veszélyt a közegészségügyre, nem is sejtettem, hogy valahol aktívan be kell jelentenem a diagnózisomat”

– írta a képviselő. Ennek ellenére tisztában van vele, hogy nem az előírásoknak megfelelően járt el, mivel mindenképpen tisztáznia kellett volna az egészségügyi állapotát az orvosok előtt. Meggyőződése, hogy a politikusokra az átlagnál szigorúbb szabályoknak kell vonatkoznia, ezért a lemondását magától értetődőnek tekinti. Ugyanakkor hangsúlyozta, elsősorban azért nem akart beszélni a betegségéről, mert attól tartott, hogy az információk nyilvánosságra kerülnek, és felhasználják ellene a politikai harcokban.

„Úgy tűnik, jogosan féltem ettől”

– jegyezte meg.

Végül pedig bocsánatot kért a zsolnai kórház dolgozóitól, amennyiben egy pillanatra is úgy érezték, hogy veszélybe sodorta az egészségüket.

Arról, hogy a kórház feljelentette őt, Fico bejegyzése előtt nem is tudott.

Az orvos szemével

Ahhoz, hogy jobban megérthessük magát az incidenst, felkerestünk egy kórházban dolgozó orvost, és rákérdeztünk, pontosan hogyan zajlik a betegfelvétel egy műtét előtt. A neve elhallgatását kérő szakember lapunknak leszögezte, a betegfelvétel folyamata elsősorban attól függ, hogy előre eltervezett vagy halaszthatatlan beavatkozásról van szó. Az előbbinél a pácienseknek normális esetben át kell esniük a műtét előtti kivizsgálásokon.

„A beteg kézhez kap egy útmutatót arról, milyen teszteket kell elvégezni az operáció előtt. A háziorvosa például vért vesz tőle, illetve elvégez különböző teszteket, amelyek részeként azt is vizsgálják, a betegnek van-e fertőző betegsége. Ezeknek az eredményeknek elvileg már az operációt végző orvos kezében kellene lennie, mielőtt a páciens felfekszik a műtőasztalra”

– magyarázta az orvos. Halaszthatatlan, akut beavatkozás esetén viszont előfordulhat, hogy nincs idő megvárni a teszteredményeket, ilyenkor természetesen el kell végezni a műtétet.

Hellebrandt nem pontosította, hogy milyen operáción esett át, így a nyilvánosság előtt egyelőre az információk elhallgatásának körülményeit sem sikerült tisztázni.

Arra a kérdésünkre, hogy a külföldön végzett kezelések minden esetben megjelennek-e a beteg kórtörténetében, az orvos nemmel felelt. Mint mondta, a betegek által vitt egészségügyi dokumentációval dolgoznak, melyben vagy benne van minden fontos információ, vagy nincs. Olyan elektronikus rendszer, amely esetleg komplex adatokkal szolgálna a külföldön végzett beavatkozásokról, a szlovák egészségügyben nem létezik, vagy legalábbis nem használatos.

Hellebrandt egyéni felelősségével kapcsolatban a szakember úgy fogalmazott, lehetséges, hogy a gyógyszerek megfelelő szedésével valaki nem jelent veszélyt a környezetére még akkor sem, ha fertőző betegségben szenved, de elhallgatni egy ilyen fontos egészségügyi információt mindenképpen hiba volt.

„Hangsúlyoznám, nem ismerem az eset pontos körülményeit, csak a sajtóban rendelkezésre álló információkból indulatok ki. Ezek alapján viszont azt tudom mondani, hogy a képviselő egészségügyi szempontból bizony hibázott. A páciens nem tudhatja, hogy a fertőzése például nem újult-e ki. Orvosként egyébként is a száraz tényekből kell kiindulnunk. Ha a teszteredmények kimutatják egy fertőző betegség jelenlétét, akkor nem hagyatkozhatunk pusztán a betegek szavaira, akik azt állítják, nincs mitől tartanunk, mert rendesen szedik a gyógyszereiket. Nincs garancia arra, hogy ez valóban így van. Éppen ezért, a félreértések elkerülése érdekében fontos minden ilyen információt tisztázni már az elején, hogy tudjuk, mire figyeljünk oda”

– magyarázta.

Túlkapás?

Más kérdés azonban, hogy az információk elhallgatása pusztán morális, emberi hibának minősül-e, vagy pedig büntetőjogi következményeket vonhat maga után. Az Emberi Jogi Intézet (IĽP) nevű polgári társulás például megkérdőjelezi, hogy Hellebrandt megsértette a törvényt, sőt, szerintük még csak kihágást sem követett el. Úgy vélik, sokkal inkább a kórház hibázott azzal, hogy feljelentette a képviselőt.

„A Zsolnai Egyetemi Kórház magatartását elfogadhatatlannak, szakszerűtlennek és nagy eséllyel jogellenesnek is tartjuk. Valaki abból az egészségügyi intézményből érzékeny személyes adatokat szivárogtatott ki, amelyek aztán a politikai harc eszközévé váltak”

– üzente lapunknak Peter Weisenbacher, az IĽP igazgatója.

Mint mondta, az érvényben lévő jogszabályok alapján a betegek kötelesek úgy eljárni, hogy ne veszélyeztessék a környezetüket, ennél többet azonban nem kell tenniük. Megjegyezte, a közösségi médiában több orvos is jelezte, nem ért egyet a zsolnai intézmény lépéseivel, és arról biztosították a betegeket, hogy nem ez a szokványos eljárás.

„Ezzel a magatartással a kórház rontja a teljes egészségügyi rendszer hírnevét, valamint hozzájárul a megbélyegzéshez és a diszkriminációhoz. Ráadásul az egész ügy mögött érződik a homofóbia is”

– tette hozzá Weisenbacher.

Hellebrandt egyébként nyíltan felvállalja homoszexualitását, erről már a kirobbant botrány előtt is lehetett tudni.

A felsorolt indokok fényében a szervezet feljelentést tett a Főügyészségen a kórház ellen, az etikai kódex és a kötelező titoktartás megszegése miatt.

Információszivárgás

Michal Šimečka, a PS elnöke a botrány kapcsán azt mondta, párttársa vállalta a felelősséget a hibájáért azzal, hogy lemondott a mandátumáról. Ugyanakkor megjegyezte, személyesen is aggasztja, hogyan jutott hozzá Robert Fico a feljelentéssel kapcsolatos információkhoz, holott maga Hellebrandt sem tudott róla. A betegek egészségügyi állapotával kapcsolatos információk ugyanis titkosítottak, és ezeket a kórházak alkalmazottainak tilos kiszivárogtatni, továbbá az eljárás megindításáról sem értesülhetett, amennyiben nem adott hivatalos tájékoztatást a rendőrség.

A zsolnai kórház a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva hallgat az ügy részleteiről, és a helyi járási ügyészi hivatal sem hajlandó bővebb információkkal szolgálni.

Megkerestük a PS sajtóosztályát, és rákérdeztünk, vannak-e információik arról, hogy a kórház alkalmazottai, a nyomozószervek, vagy egy esetleges harmadik fél felel-e a szivárogtatásért. Konkrét válasszal Alena Kuišová, a párt szóvivője sem tudott szolgálni, viszont utalt arra, hogy mi a sejtésük:

„Meglepő, hogy a miniszterelnök előbb tudott a feljelentésről, mint maga Hellebrandt úr, vagy a PS. Ez a legutóbbi kormányának időszakára emlékeztet, amikor minden jel szerint hozzáfért a nyomozóhatóságok titkosított információihoz, és fel is használta őket a politikai harcban. Ebben az esetben is felmerül a hivatali jogkörrel való visszaélés gyanúja. Erik Kaliňák, Fico tanácsadója azt mondta, a Smerben mindenki tudott és beszélt erről, majd kijelentette, a helyi képviselőikhez fordultak információkért. Az említett két úr a legmegfelelőbb címzettjei az önök által feltett kérdéseknek”.

Kérdéseinket elküldtük a Smer sajtóosztályának is, de többszöri megkeresésünkre sem reagáltak.