A tüntetők és a rendőrök is keményebben lépnek fel, mint korábban. A hétvégére újabb megmozdulásokat ígértek a szervezők, jönnek a szakszervezetek is.
Durvulnak a budapesti tüntetések
Ismét dulakodásba, könnygázfelhőbe torkolltak a „rabszolgatörvény” elleni megmozdulások Budapesten. A demonstrációk csütörtökön délután ötkor kezdődtek, a korábbihoz képest érdekes módon zavartság volt tapasztalható a megmozdulások irányítói között.
A diákokból álló Szabad Egyetem a Kossuth térre szervezett demonstrációt, a Momentum Mozgalom szintén ide hívta híveit, míg a Jobbik vonulásos megmozdulást hirdetett. Az Országgyűlésnél összegyűlt pár száz fős tömeg ehhez képest hamar elindult a városban, előbb a Margit hídon átmentek Budára, majd a Rakpart forgalmát megbénítva dél felé fordultak és a Lánchídon keresztül visszamentek Pestre, a Belvárosba. A jobbikosok ugyanakkor a Margit híd közepén bevárva az érkezőket igyekeztek a tömeg elejére „csempészni magukat”, de a diákok ezt nem hagyták. A belvárosba visszaérve a demonstrálók megálltak egy időre a Legfőbb Ügyészség épületénél, ahol Polt Péter legfőbb ügyészt szidták, majd visszamentek a Kossuth térre. Ekkorra a tömeg mintegy kétezer fősre duzzadt, a Parlamentnél pedig ismét felsorakozott a rendőrsorfal. A tömegből hamar üvegek, vécépapírtekercsek, tojás záporozott a rendőrökre, akik könnygázzal válaszoltak. Több esetben is dulakodás tört ki az első sorokban állók és az egyenruhások között, több embert kiemeltek és előállítottak.
Ez történt Donáth Annával, a Momentum alelnökével is, aki felemelt egy füstbombát. A fiatal lányt egy külvárosi rendőrőrsre vitték és csak reggel hatkor engedték el, de állítása szerint normálisan bántak vele, viszont nagyon ironikus volt, hogy a túlmunka elleni tüntetésentúlórázó rendőrök intézkedtek vele szemben és tartották őrizetben. A tüntetők a Parlament néhány ablakát is bedobták, mire elkezdték kiszorítani őket a térről késő este.
A tüntetőknek kamerába kellett diktálni a nevüket
Csütörtök éjfél után több száz fő volt még a helyszínen, ők elhagyták a Kossuth teret és az Emberi Erőforrások Minisztériuma épületéhez vonultak. Itt újra összecsaptak a rendőrökkel, egy rendőrautó hátsó szélvédőjét betörték. A tömeg ezután továbbvonult, útközben kukákat borogattak, a rendőröket szidták. Érdekes, hogy egy esetben a tüntetők között is dulakodás tört ki, egy demonstráló be akarta rúgni egy villamosmegálló üvegét, mire egy másik fellökte, végül rendőrök választották szét őket. Az ilyen és hasonló esetekről feltűnően sok és a képen szereplők beazonosítására alkalmas kép jelent meg pénteken a Riposzt című kormányzati bulvárlap címlapján, az újság szerkesztői arra biztatták az olvasókat, hogy ha felismernek valakit, jelentsék fel. Éjjel egyébként
a rendőrök több csoportot úgy oszlattak fel, hogy előbb körülvették őket, majd mindenkinek videókamerába kellett mondania a személyes adatait.
A Társaság a Szabadságjogokért szerint ezt nem tehették volna meg a rendőrök, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint ugyanakkor nem történt jogsértés. Szerdán 35, csütörtökön 16 tüntetőt állítottak végül elő, közülük 22-t vett őrizetbe a rendőrség lopás, garázdaság, a gyülekezési törvény megsértésének gyanújával. Utóbbiak ellen szabálysértési eljárás indul majd minden bizonnyal. Az őrizetbe vettek között külföldiek és büntetett előéletűek is vannak. Pintér Sándor belügyminiszter pénteken közleményt adott ki, amiben azt írta, sorozatos támadás érte a rendőröket. Péntek estére és a hétvégére is hirdettek tüntetést, Sneider Tamás, a Jobbik elnöke azt mondta a hvg-nek, vidéki hálózatukat mozgósítva több ezer embert hoznak a fővárosba, az Echo Tévé szerint francia és olasz radikális baloldali csoportok is jelezték már a csatlakozásukat – az információt más forrás egyelőre még nem erősítette meg.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.