„Duka Zólyomi segéde vagyok”

Sidó Árpád: „Szlovákiában minden új természetes prüszkölést vált ki, de ez alább szokott hagyni.” A szerző felvételer Lassan egy éve vagy asszisztens. Nem bántad meg?

Nem. Szükségem volt a változásra, és úgy éreztem, ez jó kihívás.

Milyen volt ez az év?

Érdekes, mozgalmas, sok új arcot ismertem meg.

Mitől volt érdekes, illetve mozgalmas? Mi a feladatod?

A feladatomat meghatározza, hogy ki is Duka Zólyomi Árpád. Azonkívül, hogy parlamenti képviselő, két bizottságnak a tagja, a külügyinek és az integrációsnak, valamint az Európa Tanács parlamenti közgyűlése szlovák delegációjának is állandó tagja. Mindhárom testület hozzám közel álló, külpolitikai kérdésekkel foglalkozik, és lényegében ez határozta meg, hogy vállaltam a megbízatást. Tevékenységem egyik vonulata a kapcsolatfelvétel és -tartás a partnerpártok fiatal képviselőivel. Ezenkívül alapítványok által szervezett tanfolyamokon is részt szoktam venni idehaza és külföldön is. Egyrészt titkári teendőket látok el, de alkotótevékenységet is végzek, adatokat gyűjtök és dolgozok fel, utánajárok egy-egy dolognak, harmadrészben pedig fordítóként működöm. Például az Európa Tanács jelentősebb dokumentumait fordítom le.

Előfordul, hogy a képviselő úr téged küld maga helyett valahová?

Volt már ilyen is. Egy nemzetközi intézet hívta Duka Zólyomi Árpádot, hogy tartson előadást a koszovói albánoknak az együttélés gyönyöreiről. Neki azonban Párizsba kellett utaznia, így engem küldött volna. Alaposan fel is készültem az előadásra. Az utazásra végül a szervezők hibájából nem került sor. Olyan akciókra, mint a koszovói választások, például örömmel elküldött, mert az Európa Tanács ülései előtt erről és másról is anyagokat készítek elő neki. A csángó magyarokról is írtam már felszólalást.

Az egyszerű választópolgárral is találkozol néhanapján?

A fogadóórákat fél éve vezettük be. Havonta egyszer Galántán, egyszer pedig Érsekújvárott három órát állok az érdeklődők rendelkezésére.

Ilyenkor nem szokták éreztetni veled ellenszenvüket, hogy felesleges luxusnak tartják az aszszisztenseket?

Nem. Az ilyen bírálat csak a sajtóban jelent meg. Persze Szlovákiában minden új természetes prüszkölést vált ki, de ez alább szokott hagyni. Tudok persze olyan esetről, amikor a képviselő csak díszpintynek tartja az emberét, de mindig a képviselőtől függ, mire használja fel asszisztensét. Ha a honatya komolyan veszi munkáját, kihasználja az asszisztensi intézményt.

Hallani lehetett, egyesek olyan komolyan veszik, hogy tisztítóba meg suszterhez küldik segédüket.

Erről nem tudok, de tény, hogy én is vittem már a kocsit szerelőhöz, lecserélni a téli gumikat.

Ezt azért nem tudod, mert nem szoktatok összejárni, beszélgetni?

Nincs olyan intézményesített fórum, ahol az ilyen eseteket megvitatnánk. Három-négy asszisztenst ismerek mindössze, ők nem tartoznak közéjük.

Mikorra készül el a parlament mellett épülő irodaház, amely esetleg közelebb hozhatja az asszisztenseket egymáshoz?

Talán egy év múlva.

És a parlamentet az irodaházzal összekötő alagút? Épül egyáltalán?

Hát, ezt nem tudom. Viszont elképzelhetőnek tartom, hogy már van alagút, esetleg lesz egy, a föld alatti garázsokat összekötő alagút. De nem hallottam róla.

Mihez kezdesz akkor, ha a jövő évi választásokon a képviselő úr esetleg nem kerül be a parlamentbe?

Az meg sem fordult a fejemben, hogy akkor más képviselő után nézzek. Most fejezem be a második főiskolát, angolul elég jól beszélek, körülnéznék más helyeken, hiszen már eddig is elég jó kapcsolatokat építettem ki.

Arra gondoltál-e, hogy esetleg a nyomdokaiba lépj, és a politikai pályán folytasd?

Nincsenek ilyen ambícóim, sem szereplési vágyam. A közszereplést nem igazán érzem testhezálló feladatnak. Inkább a háttérmunkák tetszenek.

Érzésed szerint az asszisztenseknek köszönhetően az elmúlt évben javult a törvényhozás munkája?

Nem látom át az egész parlament munkáját, 11 hónap rövid ahhoz, hogy le lehessen mérni, kimutatható, minőségi javulást hozott-e az intézmény létrehozása. Nem tudom elképzelni, Duka Zólyomi Árpád eddig hogyan végezhette munkáját úgy, hogy nem volt, aki segítene neki, utánajárna dolgoknak. Azt hiszem, elmondhatom, elég komolyan hozzájárultam ahhoz, hogy a képviselő úr mindig képben legyen, aktívabb legyen, az Európa Tanács ülésein felszólaljon.

Érzésed szerint a képviselő úr ad a véleményedre?

Azt kell, hogy mondjam: hallgat rám.

Úgy érzed, hogy megdolgozol a pénzedért?

El tudom képzelni, hogy valakinek lelkiismeret-furdalása van amiatt, hogy felmarkol ekkora pénzt. Biztos, hogy ez az öszeg sokaknak piszkálja a csőrét. Úgy szabták ezt meg, hogy valóban elvárható lenne az asszisztensektől, hogy reggeltől estig a képviselők rendelkezésére álljanak.

Ez így is van?

Esetemben igen. Reggel kilenctől este hétig is itt vagyok, és szinte minden hétvégén elkísérem különféle akciókra. De mivel érdekel a főnököm tevékenységi köre, ezt sem munkának fogom fel. Ez olyan szolgálat, amely tetszik és testhezálló. Aztán a hónap elején, amikor kapom a fizetést, döbbenek rá, hogy ezt jól meg is fizetik.

Amúgy, milyen viszonyban vagytok?

Szoros a kapcsolatunk, mondhatom, hogy baráti, egyáltalán nem érzem alárendeltnek magam.

A képviselő úr mennyire tolerálja, ha hirtelen megváltoztatod a külsőd, és mondjuk, citromsárgára fested be a hajad, amire nyáron volt példa?

Még nem tudja, de ehhez ő is hozzájárult. Kaptam ugyanis tőle egy hawaii mintás pólót. Első reakcióm az lett volna, hogy ezt azért mégsem fogom hordani. Aztán bekattant, hogy nyáron Görögországba készülök, az igazi turista pedig ilyen helyeken magára kapja a hawaii mintás szerkót, amihez megfelelő hajviselet dukál. Eredeti elképzelésem az volt, hogy indulás előtt befestetem sárgára a hajam, és két hét alatt nő annyit, hogy lenyírathatom, így senki nem vesz észre semmit. Ez így is történt, viszont két hét után iszonyatosan néztem ki, nem mertem Árpád előtt mutatkozni. A borbély sem tudott mit tenni, elkerülhetetlen volt, hogy itt-ott elővillanjon szőkeségem. Amikor megjelentem, Árpád mintha észre sem vette volna. Mikor megkérdeztem, nem gond-e, azt válaszolta, azok után, hogy egy kiszőkített hajú ministránssal is találkozott már, őt nem lehet megdöbbenteni.

Ma este együtt ünnepeltek?

Nem töltjük együtt a szilvesztert, de biztosan felhívom majd, és boldog új évet kívánok neki.

Tehát a pezsgőnyitásnál nem fogsz neki asszisztálni?

Nem, de szorítok neki, hogy a lámpabura ne törjön össze.

Teszel újévi fogadalmat? Nem tervezed esetleg, hogy képviselőd példájára a cigiről átszoksz a pipára?

Nem, erről szó sincs. Sőt januártól azon leszek, hogy a dohányzásról is leszokjam. A pipa nagyon aranyos dolog, lehet ápolgatni, simogatni. Az én életritmusom azonban gyorsabb annál, hogy ilyen jószággal szórakozzak.

Más fogadalom?

Még komolyabban fogom venni az életet.