Dobbal nem lehet verebet fogni

– Azzal, hogy a kormányban voltunk, sikerült megvalósítanunk olyan dolgokat is, melyeket ellenzéki pozícióból nem sikerülhetett volna Somogyi Tibor felvétele

A washingtoni tárgyalókörútról nemrég hazatért Bugár Béla szeretné a választások után létrejövő koalíció kormányprogramjába beiktatni a Beneš-dekrétumok következményeinek felszámolását. Az MKP elnöke – természetesen – olyan kormányra gondol, amelynek nem lesz része Vladimír Mečiar néppártja.

Nem a Magyar Koalíció Pártja fedezte fel újra a Beneš-dekrétumok darázsfészkét, amibe most mégis kénytelen volt belenyúlni. Ön a közszolgálati televízióban azt nyilatkozta, hogy az MKP a választások után meg akarja nyitni az elnöki rendeletek témáját. Hogyan akarják megközelíteni ezt a kérdést a választások után?

Ne haragudjon, de ezt nem a sajtóval fogom először közölni. Egy biztos, dobbal nem lehet verebet fogni. Ágyúval ugyan lehet rá lőni, de nem biztos, hogy eltalálod, ráadásul elriasztod a többit is. A mostani amerikai utunknak is az a tapasztalata, hogy a Beneš-dekrétumok megszüntetése kifejezetten maszszív falba ütközne. Lehetséges, hogy elkerülte a nézők figyelmét, de a televízióban Mikuláš Dzurinda is azt nyilatkozta: ha az elnöki dekrétumok Szlovákia állampolgárainak egy részére – tehát a magyarokra – negatív hatással vannak, akkor ezekről lehet beszélni. Ezt persze nem magától találta ki, nem esett le hirtelenjében a tantusz. Előbb el kellett neki magyarázni, hogy nem minden dekrétumról van szó. A 143-ból körülbelül négynek a hatásai máig is érezhetők. A szlovákiai magyarok nem részesülhettek különféle kárpótlásokban, mert annak idején a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vették el a vagyonukat. A megoldásra különböző lehetőségek vannak. Nem hiszem, hogy szerencsés lenne ezeket most nyilvánosságra hozni, a miniszterelnök azonban nem zárkózott el ettől a témától. Csupán egy dolog elől zárkózik el, ez pedig az elnöki dekrétumok megszüntetése.

Ami persze nem is lenne reális.

Ebben a politikai közegben nem.

Miért, történelmi szempontból az?

A cseh és a szlovák politikusok is arra hivatkoznak, hogy a Beneš-dekrétumok alapozták meg az akkori csehszlovák államot. Ebben igazuk van, hiszen a dekrétumokkal annak idején hivatalokat, minisztériumokat is létrehoztak.

Tehát en bloc az egész jogszabálycsomagot eltörölni...

...lehetetlen. Óriási a félelem, hogy az elnöki dekrétumok eltörlése a határok megváltoztatásához vezetne. Tudjuk, milyen reakciókat vált ki nálunk már az autonómia puszta említése is. Holott az önkormányzat is egy bizonyos szintű autonómia, és az egyetemeknek is autonómiájuk van, de ha ezt egy kisebbségi hozza fel, abban a pillanatban általában el is kezdik tölteni a fegyvert.

Puskaporos lesz a helyzet a parlamenti választások után is. Biztos, hogy az lesz a legmegfelelőbb pillanat, hogy az MKP előhozza a Beneš-dekrétumok kérdését?

Jogos az észrevétel, de akkor ilyen alapon az elnöki dekrétumok okozta problémák kezelésére soha nem lesz Szlovákiában megfelelő időpont. Lehet, hogy amikor mi már nem fogunk élni, lesz majd erre megfelelő politikai közeg. Ha Szlovákia 2004-ben vagy valamivel később bekerül az Európai Unióba, akkor az uniós törvényhozás keretén belül kell megoldani ezeket a kérdéseket. Létezik ugyanis az Európa Tanácsnak egy ajánlása, hogy Szlovákia távolítsa el jogrendjéből a kollektív bűnösség elvén alapuló törvényeket. Ha ezt nem tesszük meg az EU-felvételig, akkor mikor?

A Beneš-dekrétumok szóba kerültek az MKP küldöttségének amerikai tárgyalásain is. Menynyire látják át Washingtonban az itteni történéseket, politikai csatározásokat, a dekrétumok vagy a magyar státustörvény kérdését?

A Nemzetbiztonsági Hivatal, a külügyminisztérium és a Helsinki Bizottság tisztségviselői nagyon felkészültek voltak. Célirányos kérdések hangzottak el, azt is tudták, ki, mikor, hogyan szavazott a parlamentben. Nagyon figyelnek Szlovákiára. Mi általában azokat a képviselőket kerestük meg, akik a kongresszus külügyi bizottsága körül dolgoznak, tehát hathatnak az egész folyamatra.

Egyikük Tom Lantos, a befolyásos, magyar származású képviselő. Mi volt a hozadéka a vele folytatott tárgyalásnak?

Ő is elmondta, hogy Szlovákia figyelemreméltó eredményeket ért el a NATO-csatlakozásra való felkészülés folyamatában. De arra is figyelmeztetett, hogy nagyon fontos az őszi választások kimenetele. Mindenki megnyugvással fogadta, hogy szerintünk is létre lehet hozni olyan kormányt, amely széles spektrumú lesz, és ugyan bonyolult helyzet elé állít bennünket, de a HZDS nem lesz a tagja. Tom Lantos is elmondta, hogy a prágai NATO-csúccsal nem ér véget semmi. Beindul a ratifikációs folyamat, és – ahogy azt az egyik tárgyalópartnerünk elmondta – az Egyesült Államokban akár másfél-két évig is eltarthat, amíg a prágai döntést ratifikálják. Addig nekünk még lesz tennivalónk, és egy nagyon stabil kormányt kell fönntartani. Nagyon bonyolult helyzet várható, hiszen valamennyi párt úgy akar belépni a kormányba, hogy saját elképzeléseit is bevigye a koalícióba. A létrejövő kormánykoalíció már nem engedhet meg magának olyasmit, amit például nemrég nekünk meg kellett tennünk, hogy az egyik koalíciós párt blokkolja a költségvetési törvény elfogadását, mert a partnereink nem voltak hajlandók biztosítani, hogy a kisebbségi kultúrákra szánt pénzt valóban a kisebbségek kapják. Ezek a tapasztalatok egy nagyon precízen megfogalmazott, és évekre lebontott kormányprogram megfogalmazását teszik szükségessé.

A televízióban elhangzott kijelentésének számomra az volt az olvasata, hogy az MKP az ősszel létrejövő koalíció kormányprogramjába szeretné foglalni a Beneši-dekrétumok kérdésének megoldását.

Természetesen. A Beneš-dekrétumok által okozott probléma kezelését igenis szeretnénk belefoglalni a kormányprogramba.

Az elmúlt koalíciós évek azt bizonyították, hogy a kormányprogram Szlovákiában nem sokat ér. Még egy olyanban sem, amelynek nem része Mečiar néppártja vagy a nemzetiek.

Igen, de azt látni kell, hogy ezt a négy évet nem eredménytelenül zárjuk le. A Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartája például olyan dokumentum, amely akkor is érvényben lesz, ha mi már nem leszünk kormányon. Vannak tehát eredményeink. Biztos, hogy a száz százalékból mi sem értünk el kilencvenet vagy nyolcvanat, de azzal, hogy ott voltunk, sikerült megvalósítanunk olyan dolgokat is, melyeket ellenzéki pozícióból nem sikerülhetett volna. A legnagyobb gondunk az volt, hogy nem tudtuk törvénnyel biztosítani bizonyos intézmények jogi és anyagi hátterét.

Pedig ezt megengedte volna a parlamenti matematika.

Igen, de ilyenek voltak a koalíciós partnereink.

Ha már a törvények megszavazásánál és a matematikánál tartunk, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a választások után Mečiar HZDS-e akár ötven képviselői mandátumhoz is juthat. Márpedig akkor a parlament kétharmados többséggel képtelen lesz elfogadni a törvényeket.

Ennek a veszélye sajnos fennáll.