Csökken az oltási hajlandóság, és nagyok a regionális különbségek

Az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) legújabb adatai alapján mintegy 76 ezer személy várakozik a koronavírus elleni vakcinák első dózisára. A második adagra jóval többen, több mint 580 ezren várnak (a teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy ezek az adatok csütörtök estére vonatkoznak, azóta valószínűleg már néhány ezer embert beoltottak, és a jelentkezők száma is növekedhetett).

Ha ezeket a számokat összehasonlítjuk a két-három héttel ezelőtti várótermi adatokkal, kiderül, hogy május közepén mintegy háromszor ennyien várakoztak az első dózisra. Ebből arra lehet következtetni, hogy a vakcinaprogram valóban felgyorsult (ez látszik abból is, hogy az első adagot naponta már körülbelül 15 ezer személy kapja meg). Másrészt viszont úgy tűnik, hogy egyre alacsonyabb az érdeklődés az oltás iránt, főként ha figyelembe vesszük, hogy a lakosság mindössze 32 százaléka kapta meg az első adagot, vagyis még mindig nagyon sokan jelentkezhetnének a váróterembe.

A helyzeten a Szputnyik V orosz vakcina sem segített látványosan. Az elérhető adatok alapján az első hét elteltével valamivel több mint 5200 személy regisztrált a készítményért, ami a megrendelt 200 ezres szállítmányhoz képest egyelőre kifejezetten alacsonynak mondható. Más kérdés, hogy a következő hetekben mennyivel emelkedik meg az érdeklődők száma.

A járványügyi elemzésekkel foglalkozó Adatok Pátosz Nélkül nevű szakértői csoport felhívta a figyelmet, hogy az érdeklődés szempontjából a régiók közt kifejezetten nagy a különbség. A probléma a magyarlakta járásokat is érinti. A Dunaszerdahelyi és a Nyitrai járásban például körülbelül 4 ezren várakoznak az első dózisra, ami országos viszonylatban is magasnak mondható. Ezzel szemben a Komáromi vagy az Érsekújvári járásban jóval kevesebben: előbbiben mintegy 1200-an, utóbbiban 400-an. Ennek eredményeként Dunaszerdahelyen és Nyitrán jóval többet kell várakozni az első adag vakcinára, mint Komáromban vagy Érsekújvárban. Több olvasónk is arról tájékoztatott bennünket, hogy bár a Dunaszerdahelyi járásban élnek, inkább átregisztráltak az Érsekújvári járásba, ahol jóval hamarabb sorra kerültek.

Látványos különbségek

Az Adatok Pátosz Nélkül nevű elemzőcsoport úgy véli, hogy a regionális várótermi különbségek a járványügyi óvintézkedésekben is megmutatkoznak.

„A jelenlegi 32 százalékos átoltottság az első júliusi hétvége után elérheti a kiválónak mondható 40 százalékot. Pozsonyban ez az arány most 45 százalék, és ekkorra már meghaladja az 50-et. A Csacai járásban viszont most 20 százalék alatt vagyunk, és valószínűleg el sem érjük a 30-at. Ezek óriási különbségek, és szerepet is játszanak az intézkedések beállításában, főként a tömegrendezvényeknél”

– üzenték az elemzők a közösségi oldalukon.

Az álláspontjukat alátámasztja, hogy a regionális járványtérképen a jövő héttől már öt különböző járási besorolás figyelhető meg. Ami pedig konkrétan a tömegrendezvényeket illeti, a pirossal jelölt régiókban legfeljebb 10 fő találkozhat, a zöld járásokban viszont kültéren akár már 1000 fő is összegyűlhet, tehát a regionális különbségek most már valóban látványosak.
 

Lesz-e nyájimmunitás?

Az oltási program sikeressége azon múlik, hogy végeredményben hány embert sikerül meggyőzni az oltásról. Az egészségügyi minisztérium a nemzeti oltási stratégiában a lakosság legalább 60 százalékának beoltását tűzte ki célul, ugyanis korábban a szakértők úgy saccolták, hogy legalább ilyen arányban kellene átoltani a lakosságot a nyájimmunitás kialakításához. A korona.gov.sk honlap adatai szerint Szlovákiában ehhez még több mint 1,5 millió embert kellene beoltani.

Az Adatok Pátosz Nélkül szakértői úgy vélik, hogy ha sikerül is meggyőzni a lakosság 60 százalékát a vakcina beadatásáról, ez legkorábban csak szeptember végére valósulhat meg. Az elemzők szerint július elejére lehet meg a 40 százalékos átoltottság (2 220 000 személy, aki legalább az első dózist megkapta), a lakosság felét nagyjából augusztus elejére sikerülne beoltani (2 700 000 személy), és szeptember 20. környékén sikerülhet megközelíteni a 60 százalékos átoltottságot.

Az más kérdés, hogy ez mire lesz elég. Vannak szakértők, akik minimum 70 százalékos átoltottságot emlegetnek, viszont a dél-koreai betegségellenőrzési klinika vezetője nemrégiben azt mondta, hogy a koronavírussal kapcsolatban talán felesleges is közösségi immunitásról beszélni, mert azt nem sikerülhet elérni. Ebben az esetben a vírus – az influenzához hasonlóan – szezonálissá válhat, vagyis talán minden évben újra be kell adni a vakcinát.