Csökken a nagy pártok taglétszáma

Míg például - a párt vezetéséből való visszavonulását májusban bejelentő - Vladimír Mečiar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - Néppártnak (HZDS-ĽS) egy éve még csaknem 29 ezer tagja volt, mára a tagság 19 ezerre apadt. A konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalomnak tavaly augusztusban (KDH) 15360 tagja volt, mai létszáma közel 14700. Csökkent az előző kormány legerősebb pártja, a konzervatív Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) tagjainak száma is, a tavalyi 7100-ról mintegy 6300-ra. A nagy pártok közül egyedül a Robert Fico vezette kormánypárt, a Smer-SD növelte a taglétszámát; jelenleg 16300 tagja van, csaknem százzal több, mint tavaly.

Elemzők szerint a csökkenő taglétszám hátterében több ok - köztük a pártkarrier kiépítésének hosszadalmassága és a megcsömörlés a politikától - húzódik meg.

"A politikából való kiábrándultság az egyik ok, amely a párttagok számának csökkenése mögött áll. A pártokból folyamatosan távoznak azok az emberek, akiket nem köt szorosabban vett érdek az adott politikai szervezethez" - nyilatkozta a jelenségről az MTI-nek Öllös László politológus. Rámutatott: a kiábrándultsághoz nem csekély mértékben járulhatott hozzá a tavaly decemberben - a politikai pártok és gazdasági érdekcsoportok összefonódására rávilágító Gorilla-ügy kapcsán - kirobbant botránysorozat is.

A pártok taglétszámának hosszú távú csökkenése a politológus szerint negatív hatást gyakorolhat a politikai életre, mivel azoknak egy idő után nem lesz miből utánpótlást meríteniük. "Szükséges, hogy legyen egy holdudvaruk, amelyből meríthetnek, és jelenleg éppen ezeknek a holdudvaroknak az eltűnése zajlik" - mutatott rá Öllös.

A márciusi parlamenti választások ugyanakkor rámutattak, hogy a magas taglétszám nem feltétlenül záloga a parlamenti érdekképviselet megszerzésének. Ennek példája a Szlovákiában jelenleg legnagyobb (19 ezres) taglétszámmal rendelkező HZDS-LS, amely a tagságát alig meghaladó (nem egészen 24 ezer) szavazatot szerezve már másodszor maradt a parlamenten kívül. Másrészt két nagyon kevés taggal rendelkező politikai szervezetnek is sikerült komoly támogatottságot szereznie a választók körében. Ennek bizonyítéka a 271 tagot számláló liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) párt, amely 11 parlamenti mandátumot szerzett a 150 tagú szlovák törvényhozásban. A liberálisok eseténél is kirívóbb példa az Igor Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) mozgalma, amelynek csupán 4 tagja van, a listáján viszont 16 képviselő jutott a parlamentbe. Ezzel - és a KDH parlamenti frakciójából a hetekben távozott két képviselőnek köszönhetően - a mozgalom jelenleg a legerősebb parlamenti képviseletet magának tudó ellenzéki csoportosulásnak számít.

Az elsősorban a nagy pártokat érintő taglétszámcsökkenés ellenére a politológus úgy véli: nem az egy-két emberre épülő politikai szervezeteké a jövő. "Ezek instabil pártok, addig sikeresek, ameddig jól fut a szekér, utána pedig villámgyorsan eltűnnek a politikai színtérről" - hangsúlyozta Öllös. Véleménye szerint az OĽaNO és a hasonló kis pártok csak rövid életre számíthatnak, hiszen sikerük abban rejlik, hogy amolyan "protest" pártról van szó, az általuk kínált "tiltakozás" pedig nem jelent hosszú távú perspektívát. Hozzáfűzte: jelenleg értékrendi átrendeződés zajlik, amelyből új politikai szerkezet nő majd ki.

A márciusban tartott választásokon Szlovákiában 26 párt és mozgalom indult, közülük hatnak sikerült bejutnia a törvényhozásba. A parlamenten kívül rekedt pártok egy részének a jövője elemzők szerint bizonytalan. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy a szlovák belügyi tárca honlapja jelenleg 147 bejegyzett politikai pártot és mozgalmat tart nyilván, ám ezek nagyobb részénél - 86 esetben - a "megszüntetés alatt" megjegyzés olvasható.

Bár a megszűnt vagy megszüntetés alatt álló pártok legtöbbje esetében nem a taglétszám kritikus csökkenése vezetett ehhez a végkifejlethez, az aktív tevékenységet kifejtő pártok és mozgalmak tagjainak visszaesése mégis jelzésértékű lehet.