Csehszlovákia kettéosztása mindkét félnek használt

 

Klaus, akinek mandátuma március 7-én jár le, és államfői tisztségében ez az utolsó hivatalos külföldi útja, Prága és Pozsony mai viszonyát rendkívül jónak és problémamentesnek minősítette.    
"Meggyőződésem, hogy a kettéosztás (Csehszlovákiáé) mindkét ország számára hasznos volt. Szlovákiai számára talán még inkább, mint Csehország számára" - jelentette ki Klaus a hivatalos megbeszélések után tartott pozsonyi sajtóértekezleten.    
Hasonló véleményt fogalmazott meg Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök is."Meggyőződésem, hogy az egykori közös államunk fennmaradása esetén viszonyunk nem volna ilyen jó. A kapcsolatok nem voltak mindig kiegyensúlyozottak és egyenrangúak. Ma azok" - fogalmazott Gasparovic.   
Csehszlovákia kettéosztásakor Václav Klaus cseh miniszterelnök volt. Miután az 1992-es parlamenti választások Csehországban, illetve Szlovákiában eltérő eredménnyel zárultak, a Klaus és szlovák partnere Vladimír Meciar által vezetett politikai csoportok megállapodtak abban, hogy Csehszlovákiát kettéosztják, és 1993. január elsejével megalakul az önálló Cseh Köztársaság, illetve Szlovák Köztársaság.   
Klaus fontosnak nevezte, hogy Csehország és Szlovákia a különféle nemzetközi problémákban, illetve konfliktusokban, amelyeknek részesei voltak, mindig maguk mögött tudhatták szomszédjukat, annak segítségét.   
"Szlovákiával szemben politikai karrierem során ezt én sokszor megtettem" - szögezte le Klaus. Konkrét példát nem mondott. Közismert azonban, hogy például a Pozsony és Budapest közötti viták során a korábbi években a cseh államfő többször is nyíltan Szlovákia oldalára állt.   Hivatalos pozsonyi látogatásának második napján, szerdán Klaus munkaebéd keretében Robert Fico szlovák miniszterelnökkel is találkozik.