Csallóközi cigány mesék

Nagy László Endre jövőre lesz hetvenöt esztendős. Komáromban született, a hatvanas évek derekáig tanított Pozsony környékén, riportjait, írásait rendszeresen közölték a szlovákiai magyar lapok, versek, elbeszélések, mesék szerzőjeként, ifjúsági íróként tartjuk számon. Sokat fordított, egyebek közt Josef Čapek Árnyak között című ifjúsági regényét (Pozsony, Tatran Kiadó, 1966) is átültette magyarra. Országjáró útjain készült riportjai, melyeket egy időben A Hét hasábjain olvashattunk, kötetben nem jelentek meg ugyan, mint ahogy elbeszélései sem, de meséiből a Madách 1976-ban kiadott egy csokorravalót Az eltévedt napsugár címmel. A hetvenes években még publikált néhány verset és mesét a Kis Építőben és a Hétben, néhány művészportréját — Szabó Gyuláról, Löffler Béláról, Bartusz Györgyről, Darázs Rozáliáról — lehozta az Új Ifjúság és az Irodalmi Szemle, majd Magyarországra költözött. Indián mesék című könyve már Budapesten jelent meg 1981-ben.

A KT Kiadó gondozásában a közelmúltban megjelent kötete, az Istenke legszebb ajándéka a szerző előző, alig 48 oldalas kiadványa (Aranymosó cigányok a Kárpát-medencében, Nap Alapítvány, 2000) ismeretében nem meglepetés. Ez a mostani, Cigány mesék alcímű tizenöt cigány mesét, egy fejezetnyi közmondást és egy történelmi eszmefuttatást tartalmaz.

A gyűjtemény egyes darabjainak eredetéről maga a szerző írja: „Nagymegyeren élt Mária néni, az a bölcs, öreg cigányasszony, akivel a helyi plébános, Farkas Jenő (1922—1979) pap költő is sokszor és szívesen elbeszélgetett. Ő ismertetett össze bennünket...” E sorok olvastán felmerülnek bennünk a gyermekkori emlékek, melyek közt akad egy-egy bölcs cigány néne vagy bátyó, patkoló szegkovács, vagy a tekenősök, kiknek más vidékről hozott dalait, kiejtését, beszédét csodáltuk, miközben a falu szélén ügyes mozdulatokkal vájták, mélyítették tekenőiket. A cigányok sorsa, életvitele és sajátos világa mindig foglalkoztatta íróinkat és költőinket. Csak a politika tartotta távol magát a cigánykérdéstől, ahogy a múltban, ma is. Pedig a cigány mesék mélyén valahol ott rejtőznek konkrét emberi vágyaik s az örök vágy a jobb körülmények és életsors után.

N. László Endre mesegyűjteményét szép korabeli rajzok, grafikák díszítik. Kár, hogy a mesekönyvekről általában kevés recenzió születik. Mintha a mese irodalmunk mostohagyereke lenne. Pedig e kötet szövegeit olvasva úgy érzem, a csodahegedűről, a bűvös cimbalomról, a roma átokról és más történetekről szóló mesék nem csak a gyerekekhez szólnak, hanem élvezetes olvasmány a felnőttek számára is. Akár beismeri a felnőtt, hogy szeret mesét olvasni, akár nem.

Motesiky Árpád