<p>A kettős állampolgárság nehezíti a kisebbségi nyelvtörvény elfogadását - jelentette ki Rudolf Chmel (Híd) kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes mai sajtóértekezletén, melyen a kisebbségi nyelvtörvény tervezetét ismertette.</p>
Chmel: a kettős állampolgárság kérdése nehezíti a kisebbségi nyelvtörvény elfogadását
A politikus szerint ez akadályt jelenthet a további kisebbségi törvények esetében is, melyeket hivatala a közeljövőben kíván beterjeszteni.
A kisebbségi nyelvtörvény tervezete jelenlegi tárcaközi egyeztetés alatt áll. Március 2-án fogja megvitatni a kormány. Chmel szerint azonban a kettős állampolgárság körüli bizonytalan helyzet bonyolítani fogja az elfogadását. “A nacionalisták ezeken a körülményeken élősködnek, a Duna mindkét oldalán. Magyarország és Szlovákia között jelenleg nagy bizalmatlanság van. Úgy tűnik, Budapestnek az felelne meg a leginkább, ha a határon túli magyaroknak nem lenne parlamenti érdekképviselete” - mondta Chmel, arra utalva, hogy Orbán Viktor nem tekint partnerként pártjára, a Hídra.
A kisebbségi nyelvtörvény tervezetében a hivatali nyelvhasználati küszöböt 15 százalékban állapítanák meg. Jelenleg ez 20 százalék. Az eredeti törvénytervezetben 10 százalékkal számoltak, ám a koalíciós partnerek ellenállása miatt csak a 15 százalék vált támogathatóvá. Ha ez a törvény végső formájában is így marad, akkor a jelenlegi 68 helyett 113 településen lenne hivatalos nyelv a ruszin, 57 helyett 86-ban a roma, egyen a német és a cseh, és kettő-kettőn a magyar és a horvát is hivatalos nyelv lehet. Ezek az adatok változhatnak a májusi népszámlálást követően. (SITA, TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.