Čaputová: Szlovákiának támogatnia kell Ukrajnát, beleértve a katonai segítségnyújtást is

Az eseményt a cseh és a szlovák Denník N szervezete. Pavel szerint ha Szlovákia átadná Ukrajnának a már egyébként is leszerelt MiG–29-es vadászgépeit, azzal sokat segíthetne Kijevnek, főleg, hogy már úton vannak az amerikai F–16-osok, amelyek a szovjet gyártmányú gépeket váltják. „A döntés természetesen a szlovák parlament kezében van” – mondta. Čaputová pedig Igor Matovičra, az OĽaNO vezetőjére utalva hozzátette, ő az egyetlen parlamenti képviselő aki arról beszélt, hogy az államfőnek kellene e vadászgépekről döntenie.

Fegyverek Ukrajnának

Pavel és Čaputová áprilisban közösen látogathat Kijevbe. A cseh államfő szerint Ukrajna nyugati szövetségesei, nem szabhatják Kijevnek feltételül, hogy a béke érdekében mondjon le egyes területeiről Oroszország javára. Úgy véli, ez pontosan ugyanaz lenne, mint a Müncheni egyezmény, amely segítségével a náci Németország felszámolta az egykori Csehszlovákiát. A cseh államfő azonban korábban arról beszélt, hogy ha Ukrajna, a saját döntése alapján, lemond bizonyos területeiről, mert azokat csak nagyon sok emberélet árán lehetne felszabadítani, akkor elfogadható lehet ezekről a régiókról lemondani. Ezzel kapcsolatban Pavel azt mondta, ez a helyzet realista értelmezése, de ha ilyenre sor is kerül, akkor az ukránoknak kell eldönteniük, melyek azok a területek, amelyeket nem foglalnak vissza. Ezt szerte a nyugat nem kényszerítheti ki a fegyverszállítmányok leállításával. „Ez ugyanis lényegében árulás lenne” – tette hozzá. Pavel szerint tévedésben él az, aki azt gondolja, hogy a fegyverszállítások leállításával lehet elérni a felek közötti kompromisszumot és a békét. „Elég felidézni a történelmet, az orosz felfogásban nem létezik olyasmi, hogy kompromisszum. Vagy nyernek, vagy veszítenek. Ami nekünk kompromisszumnak tűnne, az valójában csak egy pihenési idő lenne addig, amíg újabb és újabb terjeszkedésekbe nem kezdenek” – mutatott rá, és hozzátette, maguk az orosz vezetők is arról beszélnek, hogy Ukrajna legyőzése után Moldva és további országok elfoglalása következik.

Čaputová ezzel kapcsolatban elmondta, Szlovákiának támogatnia kell Ukrajnát, beleértve a katonai segítségnyújtást is. Rámutatott, a gyengébbnek, a megtámadott államnak segíteni kell. Úgy látja, Ukrajnában a civilizációnk értékeiért folyik a harc. „Mi pedig információs háborúban vagyunk” – mondta arra vonatkozóan, hogy a titkosszolgálatok szerint Moszkva tudatosan próbálja félrevezetni az európai országok nyilvánosságát, dezinformációt terjeszt. Szerinte ez Szlovákiában nagyobb probléma, mint Csehországban, mert a dezinformációk terjesztői tudják, hogy itt fogékonyabb erre a lakosság. „A szakszolgálatok szerint ez már biztonsági kockázat” – jelentette ki a dezinformációkról és hozzátette, a demokráciát meg kell ettől védeni. „Már rég lépéseket kellett volna tennünk ennek érdekében” – tette hozzá.

A Visegrádi Együttműködés

A cseh államfő szerint a Visegrádi Együttműködést (V4) megérett arra, hogy átérékeljük. Úgy látja, a jelenlegi körülmények között nem lehetséges, hogy az tömörülés a kérdéses négy ország kül- és biztonságpolitikájának koordinálására szolgáló eszköz legyen. Pavel egy konzultációs fórumnak látja a V4-et, ahol olyan a kérdésekről egyeztetnek, amelyekben alapvetően egyetértenek. A négy állam között az ukrajnai háború kitörése után növekedett meg a feszültség, míg ugyanis Lengyelország, Csehország és Szlovákia fegyverekkel is támogatja az oroszok által megtámadott államot, addig Magyarország elutasítja, hogy katonai segítséget nyújtson Kijevnek. „Én azt gondolom, nem Orbán Viktorral ér véget Magyarország vagy a V4 története” – jelentette ki a cseh elnök arra válaszolva, hogy a magyar miniszterelnököt veszélyként kell-e értelmezni.

Čaputová szerint a V4 identitásválságban van, a tömörülés eredeti céljával néha ellentétes lépések történnek. „A V4-et nem egységes politikai blokként értelmezik” – mutatott rá azzal, hogy elsősorban az Ukrajnának nyújtott katonai segítség és a jogállamiság kérdéseiben térnek el az egyes államok álláspontjai. Úgy látja, a tömörülést inkább egyfajta jószomszédi viszony építésére kell használni például a kultúra és a civil szervezetek együttműködése terén. A szlovák államfő szerint félő, hogy Szlovákia is az Orbáni útra lép. „A szélsőséges és populista narratívák egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek” – jelentette ki. Helyeselte, hogy az uniós forrásokat a jogállamisági követelmények betartásához kötik.

Újraindulni, vagy sem?

Čaputová a beszélgetés során nem árulta el, újraindul-e az államfői posztért. „Még mérlegelem, újrainduljak-e” – közölte. Azt azonban elmondta, hogy néhány héten belül bejelenti, hogyan döntött. Úgy látja, a politikai támadások egy részét azért indították ellene, mert nő. „Kívánom, hogy minden utánam következő nőnek könnyebb legyen a dolga a politikában” – tete hozzá. Úgy értékeli, Szlovákiában nagyon gyakori, hogy alkotmánymódosításra kerül sor. Ezért kívánatosnak tartaná, hogy az államfő ezeknek valamilyen módon gátat vethessen, megvétózhasson bizonyos alkotmány-módosításokat.