Čaplovič megrostálná a gimnazistákat

Dušan Čaplovič (Smer) merész lépésre készül. Csak azokat a végzős kilencedikeseket engedné gimnáziumba, akik legalább 1,5-ös tanulmányi átlagot értek el felső tagozatos tanulmányaik során. A leendő oktatásügyi miniszter nem titkolja szándékát. „Megcsinálom azt, amit korábban a németek. Aki 1,5-ös átlagnál rosszabb eredménnyel zár, a középiskolák között válogathat“ – szögezte le a politikus.

A munkaerőpiac igényei szerint
A leendő miniszter fő célja, hogy megerősítse a szakközépiskolák hálózatát. „Ha nem történik átfogó változás, Szlovákia három-négy éven belül összeomlik. A külföldről idetelepülő cégeknek semmilyen szakképzett munkaerő nem áll majd rendelkezésükre“ - vélekedik Čaplovič. Hozzátette, modern, cégorientált középfokú oktatást szeretne kialakítani. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy a szakközépiskolákban és a szakmunkásképzőkben az elméleti tantárgyak oktatását az állam, a szakmai gyakorlatot pedig a vállalatok finanszíroznák, amelyek a későbbi végzettek munkaadóivá válnának. Az állam így két legyet ütne egy csapásra: „hozzáigazítaná“ a szakközépiskolák végzettjeit a munkapiaci igényekhez, a gimnáziumról lemondani kényszerülő diákokkal pedig javítaná a középiskolákban zajló munka színvonalát. Tény, hogy a gimnáziumokba az utóbbi időben már az eminensnek nem mondható diákok is bekerülnek,ez pedig lassítja és nehezíti az oktatómunkát.
Čaplovič tervei viszont túl radikálisan avatkoznának a rendszerbe, véli Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. „Nehéz dolgozni azokkal a közepes tanulmányi eredményű gyerekekkel, akik az alapiskolákból a gimnáziumokba bekerülnek, viszont a demográfiai adatok azt mutatják, hogy erősen csökken a középiskolás korosztály létszáma, ami néhány iskola megszűnését is eredményezheti“ - állítja Pék. Ugyanerre figyelmeztet Andruskó Imre is. „Ha megváltoztatják a közoktatási törvényt, csökkentik a kvótákat, akkor azok a gimnáziumok, amelyek már most is a létükért küzdenek, biztosan megszűnnek“ – teszi hozzá a komáromi Selye János Gimnáziumigazgatója.

Nem minden tehetség tiszta egyes
A gimnáziumi felvétel 1,5-ös átlaghoz kötése a szakemberek szerint semmiképp sem igazságos, mivel a tanulmányi átlag nemfeltétlenül tükrözi a diákok képességeit. Andruskó sem tartja szerencsésnek a javaslatot. „Lehet, hogy valaki átlagban rosszabb tanuló, viszont matematikából és fizikából kimagasló tehetség“ - példálózik az igazgató, hozzátéve, hogy ezeknek a tehetségeknek esélyük sem lenne, hogy gimnáziumban folytassák tanulmányaikat. Pék László szerint Čaplovič elképzelése nem veszi figyelembe a gyerekek különböző fejlődési szakaszait. „A tiszta egyes diákok sokszor kimerülnek egy adott iskolatípusban. A kezdetekben gyöngébb tanulók gyakran az erősebb közegben kapják meg a motivációt, ami előre viszi őket“ - magyarázta lapunk kérdésére Pék. Hozzátette, hogy a tehetség fogalmának mai felfogása már nem feltétlenül a tiszta egyeseknek kedvez. „Mindenki más szempontból tehetséges, nem várható el az összes gyerektől, hogy mindenben egyformán jól teljesítsen“ - véli a pedagógusszövetség elnöke.
Az érem másik oldala, hogy az alapiskolák oktatási színvonala eltérő. Míg az egyik településen csak nagyon kevesen tudnak tiszta egyessel zárni, a szomszéd faluban talán egy-egy elnéző tanárnak köszönhetően azok is eminensnek számítanak, akik kevésbé szorgalmasak.

Nem emiatt választják a szlovákot
A szlovákiai magyar gimnáziumi hálózat viszonylag jól kiépült, a szakközépiskolák vonalán nincs olyan jó lefedettség. Az ügyesebb magyar gyerekek így az esetek nagy részében a gimnáziumokban kötnek ki, jegyzi meg Pék László. Azt viszont sem ő, sem Andruskó nem hiszi, hogy a jövőben a gimnáziumokból kimaradó magyar végzősök nagyobb számban a szlovák tannyelvű középiskolákat választanák.
Čaplovič tervei szlovák szakmai körökben is élénk reakciót váltottak ki. A Magániskolák Szövetsége, a Katolikus Iskolák Szövetsége, az Aktív Iskolák, a Művészeti Alapiskolák Szövetsége, valamint a Szlovákiai Szabadidőközpontok Szövetsége levelet intézett a következő oktatásügyi miniszterhez, melyet pártelnökének, Robert Ficónak is elküldtek. „Az elmúlt húsz év az oktatás területén folyamatos átalakításból állt, melyet azonnali, gyors, gyakran ellentétes, nem rendszerszerű változások bevezetése jellemzett. Ez ingadozást eredményezett az oktatás minőségében, és bizonytalanságot keltett az az oktatási dolgozók körében“ - áll a levélben. A szakmai szervezetek felszólították Čaplovičot, a velük való egyeztetés nélkül ne eszközöljön lényeges változtatásokat arendszerben. (TASR, vps)