Čaplovič-interjú: Bugárral vagy Simonnal jobb lenne

Pozsony |

<p>Čaplovič: Nagyon nyílt leszek. Ha Simon Zsolt vagy Bugár Béla lenne az MKP elnöke, megtennék. Mindketten jelen voltak a Szlovák Nemzeti Tanács ünnepségén, s a mijavai emlékműnél és múzeumnál is. Csáky azonban soha nem ment oda. Ez itt a gond.</p>

Helyesen látom, hogy sokkal kritikusabb a Csáky Pál vezette MKP-val, mint Bugár Béla idején volt?

Egyértelműen.

Miért?

Mert hiányolom az együttműködésre és kommunikációra irányuló igyekezetet, és ez nagy különbség a múlthoz képest.

Az önök kormányában azonban szintén van egy párt, amelynél hiányzik a hajlam az együttműködésre, s talán háromszor annyira, mint az MKP esetében.

Én a saját pártom nevében nyilatkozhatok, amelynek többsége van, s nem jelent számára gondot megszavazni bármit. Az MKP-n belüli változásokat egyre inkább és egyre kritikusabban szemlélem.

S pont ez a probléma. Bár az SNS kisebbségben van a kormányban, a hatása óriási. A kisebbségi témában teljesen domináns.

Ahogyan a Csáky-szárnyé az MKP-n belül.

Nagy különbség van azonban abban, hogy Slotának hatalma van. Jól szemlélteti ezt a tankönyvek példája. Annak ellenére, hogy a Smernek többsége van a kormányban, a kisebbségek számára is elfogadható álláspontjukat nem sikerült érvényesíteni, mert az SNS-es oktatásügyi miniszter egyszerűen elutasítja azt.

Nem mindig sikerül véghez vinni mindent, amit elhatározunk, bizonyos esetekben kompromisszumok kellenek. De ebben a konkrét esetben biztos vagyok abban, hogy győz a józan ész, és sikerül megőriznünk a kétnyelvűséget. Más megoldás nem létezik.

Nemrég rendkívül kritikusan nyilatkozott a Kárpát-medence kifejezéssel kapcsolatban. Röviddel ezután érdekes dolog történt – a belügyminisztérium elutasította egy civil szervezet bejegyzését, mert nevében tartalmazta a Kárpát-medence kifejezést, noha ilyen döntést a törvény nem indokol. Úgy véli, hogy helyes, ha az állami szervek politikusok véleménye alapján döntenek, nem pedig a törvények alapján?

Ez azonban sehogy sem függött össze az én kijelentéseimmel. A Kárpát-medence, mint földrajzi megnevezés rendben van, semmi kifogásom ellene. A gond azzal van, ha geopolitikai értelemben használják.

Miért?

Azért, mert a történelmi kontextusból kiderül, hogy a Kárpátmedence kifejezést az egységes magyar politikai nemzettel kapcsolatban használták. Ez a probléma.

De hiszen valamilyen szinten létezik olyan, hogy egységes magyar nemzet. A különböző országokban élő magyar közösségeknek közös a nyelvük, kultúrájuk, ami együvé tartozást ad.

De ezt a Kárpát-medencén belülre behatárolni manapság elfogadhatatlan.

De hiszen ez tény: a magyar nemzet a Kárpát-medencében él. Mi ebben a gond?

Az, ha ezt geopolitikai megnevezésként használják. Ezzel egyszerűen nem értek egyet. Nincs hozzá jogom?

Természetesen van. Mi csak azt szeretnénk, ha megmagyarázná az álláspontját.

Azért, mert ezt a fogalmat Nagy-Magyarország megfelelőjeként használják. És ezt mondom mindenütt, ahol járok: Horvátországban, Romániában, Szerbiában – nem kell félniük, mert mi nem fogjuk megalakítani KözépEurópa vagy a Kárpát-medence szlovák képviselőinek fórumát, noha szlovák képviselők léteznek és működnek Szlovákia határain kívül is.

Miért gond, ha ezt mások megteszik?

Azért, mert ott a parlamentnek és kormánynak osztanak ki feladatokat.

A magyar parlamentnek és kormánynak. Miért probléma ez?

Azért, mert Csáky úr egy önálló ország képviselője. Budapestre kell mennie ahhoz, hogy megoldjon valamit? Hiszen előterjesztheti a szlovák parlamentben.

Komolyan gondolja, hogy a szlovák parlament a jelenlegi helyzetben foglalkozna ilyesmivel?

Ha azt mondaná, hogy gond van a tankönyvekkel vagy az iskolákkal? Miért ne?

Hiszen ezeket a gondokat azok a politikai erők okozták, amelyeknek ma többségük van a parlamentben.

Ezek a problémák régóta itt vannak. Én voltam az, aki megakadályozta, hogy a Kormány Kisebbségi Tanácsa határozatot fogadjon el arról, hogyan diszkriminálták Csáky Pál alatt a többi kisebbséget a magyar javára. Pedig diszkriminálták. Belépésem előtt például a kisebbségi iskoláknak járó 8%-os megemelt normatívát csak a magyar iskolák kapták. Mi ezt kiterjesztettük az összes kisebbségre. Ma nincs a tanácsban semmi gondunk, minden olajozottan működik. Az sincs kimutatva, mennyi pénzt ad ez a kormány a kisebbségi múzeumokra, beleértve a magyart. Tehát én azt mondom, keressük azt, ami összeköt bennünket, nem pedig azt, ami elválaszt. Én minden értelmes magyarral vagy szlovákkal együtt tudok működni, de nem az ostobákkal. Slota ugat, de nem harap. Csáky nem ilyen.
(Czajlik Katalin, Mózes Szabolcs)

A teljes interjó nyomtatott kiadásunkban olvasható.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?