Bővíti nyelvi jogainkat az új törvény

A törvény egyik első paragrafusában meghatározza, mely kisebbségekre vonatkozik. Eddig a törvényben csak a 20%-os nyelvhasználati küszöb szerepelt – elvileg a vietnamiakra is vonatkozott, ha ilyen arányban lettek volna egy-egy településen. A módosítás után a törvény csak az úgynevezett hagyományos nemzeti kisebbségeknek ad nyelvhasználati jogokat, így természetesen a magyar kisebbségnek is.

Mozgó küszöb
A törvény egyik leglényegesebb változtatása a nyelvhasználati küszöb megváltoztatása. Az eredeti tervekkel ellentétben nem 10, hanem 15 százalékra módosul, ám gyakorlatilag csak 10 év múlva, ugyanis két egymás után következő népszámláláson kell legalább ennyi kisebbséginek a településen lakni ahhoz, hogy élhessen nyelvi jogaival. A mostani és a 2021-es népszámlálás adatait veszik majd figyelembe. Addig viszont az összes községben élni lehet a kisebbségi nyelvi jogokkal, ahol ezt eddig is lehetett, függetlenül attól, hogy a mostani népszámlálás eredménye esetleg azt mutatná, hogy 20 százalék alá esett a kisebbség aránya. A nyelvhasználati jogok viszont csak akkor vesznek el, ha három egymást követő népszámláláson 15 százalék alá csúszna az adott kisebbség aránya. 2031-ig tehát garantálva vannak ezek a jogok ott, ahol most is érvényesek.

Magyar okiratok
Újdonság, hogy a kisebbségi küszöböt elérő községekben a hivataloknak – a polgár kérésére – kisebbségi nyelven is ki kell adniuk bizonyos iratokat. A születési és halotti bizonyítvány, valamint a házasságlevél magyarul is kiállítható. Bizonytalanságok esetén a szlovák nyelvű változat a mérvadó. A lakosság jelentős része ugyanakkor a járási székhelyek kórházaiban születik, ahol nem biztos, hogy a magyarok aránya meghaladja a 15 százalékot. Így például aki Pozsonyban, Kassán vagy Nyitrán születik, továbbra sem kaphat magyar nyelvű születési bizonyítványt.
Nagyon fontos változás, hogy egyéb kétnyelvű közokiratokat is kiadhatnak ezentúl a hivatalok: engedélyeket, igazolásokat, nyilatkozatokat. Ezeket akkor kapja meg kétnyelvű változatban a polgár, ha külön kéri. Ha magyar nyelven írt beadványt nyújtott be, a választ is magyar nyelven kell megírni. Ilyen lehetőség eddig nem létezett.
Eddig csak a községi hivatalnak kellett kisebbségi nyelvű űrlapokat biztosítania, a módosítás után már az állami hivataloknak is (pl. adóhivatal, munkahivatal, közlekedési hivatal stb.).
Fontos még, hogy a hivatal köteles tájékoztatni az állampolgárokat a kisebbségi nyelv használatának lehetőségeiről, a hivatal épületében jól látható helyen elhelyezett információkkal.
A törvény szerint az önkormányzatok írásos dokumentumait az államnyelvű változat mellett a kisebbségi nyelven is ki lehet állítani. A jegyzőkönyveket, statisztikákat, határozatokat, a nyilvánosság számára szolgáló információkat kisebbségi nyelven is közzé lehet tenni. A tervezet pontosítja a község kisebbségi megnevezésének elhelyezését, valamint előírja, hogy a vasútállomások, repterek és kikötők kisebbségi nyelven is megjelölhetők.

Magyar táblák
További jelentős változtatás, hogy a törvény előírja, a kisebbségek által lakott községekben a fontosabb információkat a kisebbség nyelvén is közölni kell. Vonatkozik ez a feliratokra is, a tervezet szerint a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló összes feliratot a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni. A jogszabály konkrétan az üzleteket, sportpályákat, éttermeket, utcákat sorolja ide. – A 4. § (6) bekezdéséről van szó: Kötelezően fel kell tüntetni a kisebbség nyelvén azokat a feliratokat, amelyek veszélyhelyzetre figyelmeztetik az állampolgárokat (például: Vigyázat, magasfeszültség!). Ennek elmulasztása esetén bírság szabható ki. Minden egyéb feliratot is fel lehet tüntetni kisebbségi nyelven is.
A települések névváltoztatását illetően az eddigi szabályozás szerint a népszavazás érvényességéhez 50%-ot meghaladó részvételre volt szükség, és a résztvevők 80%-ának kellett támogatnia a névváltoztatást. A módosítás után már elég, ha a résztvevők több mint fele a névváltoztatásra szavaz. A népszavazás kiírásáról a képviselő-testület dönt. (Egy ilyen szavazással azonban csak a már meglévő kisebbségi nyelvű megnevezést lehet megváltoztatni. Például Nemeskosútot Kosútra.) Ez azért lényeges változtatás, mert egy 30-40%-ban magyarlakta községben szinte lehetetlen lenne elérni a több mint 50 százalékos, vagy még magasabb részvételi és támogatottsági arányt.

Egészségügyi intézetek
A törvény kimondja, hogy a kórházaknak, rendelőintézeteknek lehetővé kell tenniük a kisebbségi nyelvhasználatot, amennyiben ezt saját feltételei megengedik. Tehát nem kötelező a kisebbség nyelvén beszélő orvost, nővért vagy tolmácsot alkalmazni, másrészt a magyar orvost és nővért nem lehet akadályozni abban, hogy magyarul beszéljen a beteggel.
A törvény több kötelességet ír elő a kisebbségek által lakott települések önkormányzatai számára. A község hivatalos tábláján és internetes oldalán kötelezően fel kell tüntetni a kisebbség nyelvén az önkormányzat jogköreit és összetételét, az önkormányzat által kiadott előírásokat, rendeleteket és döntéseket. Tájékoztatni kell arról is, hogy hol, mikor és milyen módon nyújthatják be a természetes és jogi személyek kérvényeiket, javaslataikat, panaszaikat és egyéb beadványaikat. Emellett a kisebbség nyelvén is tájékoztatni kell a község gazdálkodásáról, költségvetéséről stb.

A végrehajtás ellenőrzése
A kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettesnek kétévente jelentést kell írnia a kisebbségi nyelvek használatáról, és azt a kormány elé kell terjesztenie. A törvénnyel kapcsolatban a miniszterelnök-helyettesi hivatal nyújt szakmai és módszertani segítséget az önkormányzatoknak, hivataloknak és jogi személyeknek.
Eddig a számonkérhetőség bizonyult minden hazai kisebbségi törvény Achilles-sarkának. Az új jogszabály ezt úgy oldja meg, hogy a törvény egyes paragrafusainak megsértése esetén 50 és 2500 euró közötti bírság szabható ki a mulasztást elkövető hivatalra. Ha a veszélyhelyzetre figyelmeztető tábla csak szlovák nyelvű, jogi személy is bírságot kap. Hasonlóképpen szerepel ez az államnyelvtörvényben is. (MSz, vps)