Biztosan jogász lesz Magyarország elnöke

Az Országgyűlés a rendszerváltozás után negyedik alkalommal választja meg Magyarország köztársasági elnökét. A tisztségre a Magyar Szocialista Párt Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, a Fidesz pedig Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság volt elnökét jelölte.

Szili Katalin

Szili KatalinTASR-felvételSzili Katalin 1956. május 13-án született a Somogy megyei Barcson. Általános- és középiskolai tanulmányait Barcson és Pécsett végezte, majd a Janus Pannonius Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogász diplomát szerzett. 1985-ben tett jogi szakvizsgát. 1992-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán humánökológus diplomát szerzett. 1981–1985 között Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa VB Hivatal Igazgatási Osztályán, majd 1986-tól 1992-ig a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál, illetőleg a Környezetvédelmi Felügyelőségnél dolgozott hatósági vezetőként.

1992-től 94-ig Pécs Város Közgyűlésében önkormányzati képviselő. 1993–1994 májusáig, országgyűlési képviselővé választásáig, az Országgyűlés Hivatalában az MSZP frakciójának szakértője volt. 1994 óta Pécs MSZP-s országgyűlési képviselője. 1994–98-ban a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkáraként dolgozott. 1998–2002-ig az Országgyűlés alelnöke, 2002 óta elnöke. 2000–2004-ben az MSZP elnökhelyettese. Tagja az Európai Uniós Nagybizottságnak, valamint a Szent Korona Testületnek. 2004-ben Barcs önkormányzata díszpolgári címet adományozott számára. 2005. április 15-én az MSZP kongresszusa őt javasolta a párt köztársaságielnök-jelöltjének.

Férje statikus mérnök. Két fogadott gyermeke van.

Sólyom László

Sólyom LászlóNémeth András Péter felv. Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. 1964-ben ott végezte el a jogi egyetemet, majd bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni, és közben könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd volt, s a német polgári jogból is doktorált. 1969–83-ban az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970–75-ben az Országgyűlési Könyvtárban tudományos kutató, 1983-tól az ELTE Jogtudományi Karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, s 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is.

1989-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990–98-ban első elnöke volt. Az ő vezetésével működő testület több fontos kérdésben is határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról, a kárpótlási törvényről szóló döntés. 1994-től a Nemzetközi Jogászbizottság tagja. 1998 óta az Európa Tanács Velence-bizottságának tagja. Kezdettől fogva részt vett a Duna mozgalomban, a Duna Kör alapító tagja, s az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórumnak alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt, és tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is. 1975-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa lett, 1981-ben elnyerte a tudomány doktora fokozatot. 2001 óta az MTA levelező tagja. 1999-ben Humboldt-díjat, 2003-ban Nagy Imre-érdemrendet kapott.

Publikációi hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. Német, angol és francia nyelven beszél. Felesége tanárnő. Két felnőtt gyermeke van. (MTI)