Berényi: nem lehet egy népet büntetni a második világháborúért

Berényi József a helyi művelődési házban mondott beszédében a huszadik század közép-európai történelme szégyenfoltjának nevezte a felvidéki magyarok kitelepítését. Kiemelte: a kollektív bűnösség elvét el kell törölni, mivel - mint mondta - nem lehet egy népet büntetni a második világháborúért, és semmiért sem lehet büntetni egy közösséget, csak egyéneket.

A "Fehérlaposok" című rockopera bemutatójával egybekötött megemlékezés telt ház mellett zajlott a helyi művelődési központban, s azon a felvidéki magyar párt vezetősége és több ismert felvidéki magyar közéleti személyiség mellett több, a kitelepítésben közvetlenül érintett is részt vett. Április 12-ét, a magyar lakosság Csehszlovákiából való kitelepítésének kezdőnapját a magyar Országgyűlés 2012 decemberében nyilvánította a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjává.

A felvidéki magyar párt politikusa a megemlékezésen leszögezte: bár a kollektív bűnösség elve máig érvényben van, felemelőek a megemlékezés pillanatai, mivel azt mutatják: vannak, akik tenni akarnak a fennálló állapot ellen. Rámutatott: a kitelepítésekkel az akkori csehszlovák vezetés csehek és szlovákok kizárólagos államát akarta létrehozni. "A terv az volt, hogy megszűnjön itt a magyar kisebbség, szerencsére ez a tervük nem sikerült" - fogalmazott.

Elmondta: rá kell mutatni, hogy nem igaz az, amit ma sok szlovák hisz és amit a jelenlegi szlovák média továbbra is közvetíteni próbál, miszerint a lakosságcsere önkéntes volt. A közelgő európai parlamenti választások kapcsán megjegyezte: Szlovákiában rajtuk kívül egy párt sem vállalja fel a kollektív bűnösség elvének eltörlését, holott - mint mondta - nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben az EP "mellénk álljon."

A második világháború után az újjáalakult Csehszlovákiában a kassai kormányprogram a magyarokat és a németeket kollektívan tette felelőssé az ország "felbomlasztásáért". A kormányprogramot nyomatékosító úgynevezett Benes-dekrétumok nyomán megszűnt a magyarság túlnyomó többségének állampolgársága s vagyonukat is elkobozták. Később, az 1946-ban aláírt úgynevezett "lakosságcsere-egyezmény" alapján, 1947 és 1949 között Szlovákia területéről közel nyolcvanezer felvidéki magyart telepítettek át Magyarországra.

A kollektív bűnösség elvét Szlovákiában mindmáig nem törölték el, ellenkezőleg, a Benes-dekrétumok érvényességét a pozsonyi parlament 2007-ben - Robert Fico előző kormánya idején - parlamenti határozatban erősítette meg. A felvidéki magyarságtól a velük szembeni eljárásért mindmáig sem a szlovák törvényhozás, sem szlovák politikai erő, és egy közintézmény sem kért elnézést - mutatott rá az MKP az emléknap alkalmából pénteken kiadott nyilatkozatában.