Baboš: Nincs koalíciós válság

Hogyan értékeli az alkotmánybíró-jelöltekről szóló keddi szavazást?

Úgy vélem, hogy ez nagyon felelőtlen húzás volt a kormánykoalíció részéről, főleg ha ez oda vezet, hogy nem töltik fel a távozó bírók helyét és megbénul az Alkotmánybíróság, hiszen a négy bíró, aki marad, különböző szenátusokban dolgozik. A másik megjegyzésem az, hogy amikor a koalíciós partnerek arról beszéltek, nincs egyezség a jelöltekről, és hogy a képviselők szabad kezet kapnak, minimálisan az SNS lépése azt jelzi, hogy legalább a Smer és az SNS között mégis volt valamilyen egyezség. Nem tudom másképpen megmagyarázni azt, hogy az SNS-es képviselők nem szavaztak, minthogy megállapodtak.

Az alkotmánybíró-jelöltekről szóló szavazás körül kialakult helyzet fényében ön szerint beszélhetünk koalíciós válságról?

Én egyelőre nem beszélnék válságról, a jelenlegi helyzet ugyanis egyáltalán nem hasonlít ahhoz, amit korábbi krízishelyzetekben tapasztaltunk, amikor az egyik koalíciós partner a távozással fenyegetett. Ráadásul Robert Fico konkrétan megnevezte, mit tartana a koalíciós szerződés felrúgásának. Azt, ha a Híd összefog az ellenzékkel, ha közösen megszavazzák a jelölteket, erre azonban nem került sor, ezért szerintem nincs koalíciós válság. Inkább úgy vélem, bizonyos mértékű ellentét van a koalíciós partnerek között. A három párt nem egységes abban, hogyan járjanak el, de egyáltalán nem beszélhetünk az előrehozott választások lehetőségéről.

Hogyan vélekedik Robert Fico vallomásáról, hogy ő kezdettől fogva az Alkotmánybíróság elnöki posztjára pályázott, illetve, hogy az ország legfőbb jogi instanciájának működése kizárólag politikai alkukon múlhat?

Én két síkon közelítenék ehhez a kérdéshez. Az egyik, Robert Ficónak komoly ambíciója, hogy az Alkotmánybíróság elnöke legyen. Az ő értékrendjében ez a poszt nagyon magas helyet foglal el, számára elfogadhatatlan, hogy egyszerű alkotmánybíró legyen. S ebből az érződik, nagyon szeretne ismét betölteni egy, az állam szempontjából nagyon magas és fontos pozíciót. A kérdés politikai oldalához pedig azt tudom mondani, hogy Robert Fico kijelentései ellentmondásosak. Például a jelöltek meghallgatása során igyekezett mindenkit meggyőzni arról, hogy az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztása egy politikai folyamat, mivel a képviselők választják meg a jelölteket, és az államfő nevezi ki őket. Kedden viszont már arról beszélt, nem Andrej Kiskának kellene kiválasztani a bírókat, mert ő nem pártatlanul választ a jelöltek közül. Ezeket az ellentmondásokat én nem tudom másképpen magyarázni, mint azzal, Robert Fico mindig azt mondja, ami számára az adott pillanatban a legmegfelelőbb, hogy átültesse saját akaratát.

Van alapja Robert Fico kijelentésének, mely szerint Andrej Kiskának már nincs mandátuma, hogy kinevezze az új alkotmánybírókat?

Értem, hogy Robert Fico miért tette ezt a kijelentést, ugyanakkor az alkotmány egyértelmű az államfő jogköreit illetően. Andrej Kiska mandátuma utolsó napjáig, június 15-éig – ekkor tette le az esküt – köztársasági elnök, addig minden jogkörrel felruházott államfő, és nincs helye az olyan spekulációknak, hogy nem kellene kineveznie az alkotmánybírókat.

Robert Fico visszalépését tekinthetjük vereségnek?

Ezt nehéz megmondani. Az biztos, hogy a helyzet nem éppen a számára legmegfelelőbben alakult. Viszont ha figyelembe vesszük a tavaly márciusi eseményeket, akkor tisztában kellett lennie azzal, Andrej Kiska nem fogja kinevezni. Ezért sem vagyok biztos abban, hogy a kedden történtek mögött nincs-e egy olyan politikai játék, melybe egyelőre nem látunk bele. Robert Fico ugyanis nagyon jó politikus, a szónak abban az értelmében, hogy kiválóan ért a politikához. Ért az egyezségekhez, a tárgyalásokhoz, a kompromisszumokhoz és érzi azt is, milyen ereje van a politikának. Éppen ezért érzékelnie kellett Andrej Kiska preferenciáit, melyek nem neki kedveznek. Nem tudom elképzelni róla, hogy naivan bele ment volna egy ilyen helyzetben azzal, hátha az utolsó pillanatban mégis csak sikerül.

Ön szerint tehát Robert Ficónak van B terve?

Nem tudom, hogy valóban van-e egy olyan B terve, melynek minden lépését átgondolta és megtervezte, de ezt a lehetőséget sem zárnám ki. Egyrészt nem látunk bele a politikusok fejébe, másrészt számtalanszor előfordult már, hogy amit előző nap mondtak, másnap, vagy egy héttel később már nem volt érvényes.

Ön szerint milyen forgatókönyvre kellene készülnünk ma?

Nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni. Ugyanakkor úgy vélem, nagyon felelőtlen lenne, ha a parlament nem választana meg legalább annyi alkotmánybíró-jelöltet, hogy a taláros testület valamennyire működőképes legyen, hogy legalább egy plénum elbírálhassa a beadványokat. Vagyis, legalább hat jelöltet, akik közül Andrej Kiska három bírót kinevezhessen. A jelenlegi felállás szerint ugyanis az Alkotmánybíróság új tagok nélkül megbénul.

Árthat Maroš Šefčovič államfőjelölti kampányának az a háttéralku és politikai játék, amit Robert Fico az Alkotmánybíróság megszerzéséért folytat?

Ez kizárólag attól függ, hogy Maroš Šefčovič ellenfelei mennyire használják ki ezt az aduászt a kampány során, illetve attól, hogy Šefčovič mennyire hitelesen és hatékonyan tudja magát elszigetelni és elhatárolni Robert Ficótól és a Smertől. Hiszen vannak kísérletek arra, hogy rámutassanak, ő a Smer jelöltje, bár egyelőre ezeknek ellenáll. De a valódi nagy viták még hátravannak, s az ilyen jellegű támadások fokozódni fognak.