Christine Lagarde akkori francia gazdasági miniszter és Ján Počiatek pénzügyminiszter a szlovákiai euroérme bemutatásakor 2009-ben
Az uniós tagság a gazdaságot is fellendítette
Szlovákia gazdaságának is jelentős lökést adott az ország 2004-es felvétele az Európai Unióba, amit 2009-ben az eurózónás tagsággal sikerült megfejelni. A szakemberek azonban arra is figyelmeztetnek, hogy az uniós és eurózónás tagság önmagában nem biztosít garanciát a további gyors gazdasági növekedésre.
Szlovákia a legnagyobb gazdasági növekedését az uniós tagság elnyerését követő években produkálta. Belépésünk évében, vagyis 2004-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) még az uniós átlag 57 százaléka volt, ami 2017-re 77 százalékra nőtt. Az elmúlt években látványosan csökkent a munkanélküliség, nőtt a foglalkoztatottság, és az időközben bevezetett eurónak köszönhetően az árkilengések sem olyan látványosak, mint korábban. „Megvizsgáltuk az eurózónás csatlakozás hatását a szlovák gazdaságra, és az eredmények egyértelműen pozitívak. Az euró bevezetésével már az első években, vagyis 2011-ig nagyjából 10 százalékkal nőtt az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP)” – nyilatkozta Alexandra Gogová, a pénzügyminisztérium szóvivője.
Az uniós csatlakozás óta eltelt időszakban Szlovákia a kereskedelem szempontjából is közeledett az uniós tagországokhoz. Az ország kivitelének több mint 85 százaléka az uniós tagországokba irányul, míg a behozatal nagyjából 68 százaléka származik uniós országokból. „Szlovákia kivitelének több mint 60 százaléka az eurózónás tagországokba irányul, a csatlakozás így jelentős mértékben javított a szlovák cégek versenyképességén” – nyilatkozta Peter Pellegrini kormányfő, akinek az állítását a jegybank is alátámasztja. Eszerint az euró bevezetésének köszönhetően nagyjából a tizedével nőtt a kivitelünk.
„Szlovákiában korábban a nemzeti valuta látványos árfolyamkilengéseinek lehettünk tanúi, aminek a lakosság itta meg a levét. Manapság az euró árfolyama jóval stabilabb, és az sem mellékes, hogy a külföldre utazóknak kevesebb problémájuk akad a valutaváltással” – mondta Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője. A jegybank felmérése szerint a valutaváltás tranzakciós költségein a cégek és a turisták évente több mint 200 millió eurót takarítanak meg. Koršňák szerint az euró bevezetése hozzájárult az árstabilitáshoz is, ami elsősorban a lakosságnak kedvez. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a legutóbbi Eurobarometerfelmérés szerint a lakosság 68 százaléka elégedett az euróval.
Az euró azonban a szakemberek szerint önmagában nem jelent megoldást minden problémára. Yves Mersch, az Európai Központi Bank fő döntéshozó testületének, a Kormányzótanácsnak a tagja januárban tett pozsonyi látogatása során elmondta: a közös európai fizetőeszköz bevezetése olyan lökést adott a szlovák gazdaságnak, ami újabb beruházókat vonzott az országba. Mersch is elismeri azonban, hogy az euró bevezetése adta kezdő lökés hosszabb távon nem biztosítja a gyors gazdasági növekedést. „A szlovák kormánynak sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az adóbehajtás hatékonyságának a növelésére, a korrupció felszámolására és az igazságszolgáltatás minőségének a javítására” – vallja Mersch. Hasonló véleményen van Joaquín Almunia is, aki az euró tíz évvel ezelőtti szlovákiai bevezetésének az idején az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa volt. „Az eurózónás tagság nem biankó csekk, amely automatikusan biztosítja a pozitív gazdasági eredményeket. Aki sikereket szeretne elérni, annak nem szabadna felhagynia a felelős gazdaságpolitikával” – vallja Almunia. (mi, TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.