Az unión kívülről érkezők munkavállalásának megkönnyítése ellen tiltakoztak

A tiltakozó megmozdulást a fémipari dolgozók szlovákiai szakszervezete (OZ KOVO) rendezte, állításuk szerint válaszlépésként arra, hogy a munkaadók szervezetei lépéseket tettek egy olyan törvényi szabályozás átültetésére, amely megkönnyítené az országban működő cégek számára, hogy EU-n kívüli munkavállalókkal dolgoztassanak.   "Tudjuk mit akarnak a munkáltatók, minél olcsóbb munkaerőt, s mi azért vagyunk itt, hogy ezt megakadályozzuk" - mondta a tiltakozó megmozduláson Jozef Kollár, a szlovák szakszervezeti szövetség (KOZ) elnöke. Rámutatott: a munkáltatók bírálják a szakszervezeteket, amiért azok a jövő évben 492 euróra (mintegy 150 ezer forint) akarják emelni a minimálbért, és közben a külföldi munkaerő behozatalának megkönnyítésén igyekeznek, holott az országban jelenleg is 170 ezer munkanélküli van.   Ján Richter, a szlovák munka, szociális és családügyi tárca vezetője ugyancsak szólt tiltakozó megmozdulás résztvevőihez, s biztosította őket arról, hogy maga is ellenzi az említett munkaerőimportot, majd ígéretet tett arra, hogy a minisztérium belátható időn belül lépéseket tesz a tüntetők által "szociális dömpingként" nevesített jelenség visszaszorítására. A szlovák miniszter szerint legkésőbb idén őszre a törvényhozás elé kerül a munkatörvénykönyv egy olyan módosítása, amely ezeket a kérdéseket is rendezi.   Az elmúlt egy évben Szlovákiában jelentősen felgyorsult a külföldi munkavállalók számának növekedése. Az országban munkát vállaló külföldiek száma a szaktárca alá tartozó, Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVaR) márciusi adatai szerint éves szinten több mint 30 százalékkal emelkedett, s megközelítette a negyvenezer főt. Az országban munkát vállaló külföldiek közül a legnépesebb csoportot a Romániából és Szerbiából érkezők alkotják.   Az elmúlt néhány hónap során a szlovák média ismétlődően számolt be olyan esetekről, amikor különböző munkaközvetítő cégek által behozott külföldi munkavállalókat, saját törzsalkalmazottaik bérénél jóval alacsonyabb fizetésért dolgoztatták egyes az országban működő vállalatoknál, miközben ezeket a munkásokat gyakran teljesen embertelen körülmények között szállásolták el.