Az új szabályok szerint már nálunk is jár az apáknak az újszülöttel töltött idő

Késéssel ugyan, de sikerült átültetni a szlovák jogrendbe a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó uniós irányelvet. A 2019-től hatályos jogi keret befogadására 3 évet határoztak meg az uniós intézmények: „A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2022. augusztus 2-áig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot” – olvasható a dokumentum 20. cikkében, melyből kiderül, Szlovákiának magyarázkodnia kell Brüsszelben a késlekedés miatt, a jogszabály módosítását ugyanis csak október elején hagyták jóvá. A javaslatot még május végén terjesztették be, júniusban a második olvasatba utalták, a végső szavazásra azonban a nyári szünet miatt csak múlt héten került sor. A törvényhozók eredetileg azzal számoltak, hogy október elsején hatályba lép a változás, a csúszás miatt azonban módosítani kellett a határidőt. Azok, akiknek például októberben született gyermekük, még élhetnek a lehetőséggel, a kora szeptemberi babák esetében azonban már hiába kérvényezik a szülők, a képviselők tétovázása miatt kifutottak a 6 hetes időszakból. A jelen lévő 133 képviselőből egyébként senki nem szavazott a jogszabály elfogadása ellen, egy képviselő kivételével mindenki támogatta a kezdeményezést.

Családi együttlét

Az uniós irányelv leszögezi: a gondozási feladatok nők és férfiak közötti egyenlőbb megosztásának az ösztönzése érdekében, valamint azért, hogy korán kialakulhasson az apák és gyermekeik közötti kötődés, jogot kell biztosítani az apáknak, hogy apasági szabadságot vegyenek igénybe. A munkaügyi minisztérium közleményében kiemeli, az EU-s előírásokkal összhangban, novembertől a gyermek születésétől számított hat héten belül 2 hét apasági jár az édesapáknak. „Az apáknak két hét fizetett szabadság jár, függetlenül attól, hogy a gyermek édesanyja kap-e anyasági vagy szülői támogatást” – írják. A Szociális Biztosító tájékoztatójában szintén rámutat, a születés utáni apasági esetén nem ellenőrzi, hogy az anya is kap-e anyasági vagy szülői támogatást. „Mindkét szülő kaphat anyasági támogatást a gyermek után ugyanabban az időszakban” – közölték.

600 eurós segély

A szaktárca adatai szerint havonta 3 ezer embert érint a jogszabály, a napi járulék 2022-ben átlagban 36,5 euró, jövőre pedig várhatóan eléri a 39 eurót. Hozzáteszik azt is, a születés után igényelhető apaságit a munkaadó helyett a Szociális Biztosító folyósítja. A gyermekgondozási segélyhez hasonlóan a járulékra azok jogosultak, akik a gyermek születését megelőző két évben legkevesebb 270 nap biztosítási időszakkal rendelkeztek.

Jelenleg az apák 28 hét apasági szabadságot igényelhetnek, novembertől azonban két részben is felhasználhatják a rendelkezésükre álló keretet – 2 hétig otthon maradhatnak a szülést követő 6 hétben, a fennmaradó 26 hetet pedig később is kérvényezhetik. Ez egyben azt is jelenti, az újonnan jóváhagyott kéthetes apasági beleszámít a 28 hétbe, illetve 31 hétbe, ha egyedül neveli a gyermeket, 2 vagy több utód gondozása esetén pedig a 37 hétbe.

A születési apasági összege a napi kivetési alap 75%-ának felel meg, a Szociális Biztosító példán szemléltette, nagyjából milyen összegre számíthatnak a szülők: ha 2021-ben az apa átlagfizetése havi 1751 euró volt, akkor 2022-ben napi 43,17 euró jár, tehát a járulék összege két hét alatt meghaladja a 600 eurót. A kéthetes apaságit nem utalják automatikusan, a jogosultaknak kérvényezniük kell.

Az intézmény adatai alapján tavaly összesen több mint 75 ezer anyasági ellátást fizetett ki, ebből körülbelül 12 ezret férfiaknak. „Míg a nők átlagosan 785,30 eurós ellátásban részesültek, addig a férfiak többet kaptak – átlagban 1040,75 eurót” – állítják.

Fontos kiegészítések

Vladimíra Marcinková (SaS) módosító javaslatának köszönhetően az esetleges egészségügyi komplikációkkal is számoltak a törvényhozók – ha az újszülött kórházi ellátásra szorul, a 6 hetes időszak a hazaengedése napjától számítódik. A munka törvénykönyvében szintén változás történt – Marcinková javaslata értelmében nagyobb védelmet kaptak a férfiak, akik apasági szabadságra készülnek. A politikus bejegyzésében hangsúlyozta, a munkavállalóknak 6 héttel a távozásuk előtt be kellett jelenteniük a munkaadónak, hogy apasági szabadságot terveznek, a törvény értelmében azonban csak az apasági ideje alatt nem lehet elbocsátani valakit. A gyakorlatban többször előfordult, hogy a bejelentés után, a szabadság megkezdése előtt bon-tották fel a munkaviszonyt.