Az SaS emelné az alkotmánybírók számát

A liberálisok 13-ról 15-re emelnék az alkotmánybírók számát, és továbbra is meghagynák az államfő jogát arra, hogy beleszóljon a választásba. Gál Gábor (Most-Híd) igazságügyi miniszter javaslatával több részben is egyetértenek.

„Minden három évben három alkotmánybírót választanának 12 évre, ez mindig nyilvános szavazással történne, és egyébként a Gál Gábor igazságügyi miniszter által bemutatott javaslat szabályaihoz igazodnának” – közölte Richard Sulík, az SaS elnöke és Alojz Baránik parlamenti képviselő.

Az SaS folyamatos átmenetet szeretne az alkotmánybíró-választás jelenlegi módja és az új szabályok között, azokat az eseteket is beleértve, mikor az elutasított jelölt helyett ismét új bírót kell választani.

Továbbá azt akarják, hogy a parlament ne javasoljon két jelöltet az elnöknek egyetlen alkotmánybírói pozícióra, hanem csupán egyet. Ez a Gál Gábor igazságügyi miniszter által bemutatott javaslattal is összhangban van.

Az alkotmánybíró-választás új szabályaival kapcsolatos alkotmánymódosító javaslat a második olvasatban van. A képviselők módosításokat javasolhatnak. Gál Gábor igazságügyi miniszter elmondta, hogy továbbra is a saját elképzelésének az elfogadását fogja szorgalmazni, mert szerinte ez a legjobb kompromisszum, amely szigorítja az alkotmánybíró-választást, illetve megerősíti az államfő kompetenciáit.

Gál javaslata szerint az alkotmánybíróknak minimum 45 évesnek és feddhetetlennek kell lennie, ezenkívül pedig 15 éves jogászi gyakorlattal kell rendelkeznie. A jelöltnek elismert személyiségnek kell lennie a jog területén, és az eddigi tevékenységével biztosítékként kell szolgálnia arra, hogy elfogulatlanul, pártatlanul és tisztességesen fogja meghozni a döntéseit. A határozatképességhez továbbá már nem a jelenlévő képviselőknek, hanem az összes képviselőnek a támogatására lesz szükség.

Az alkotmánymódosítás a bírók nyugdíjba vonulásával is foglalkozik. Ha az általános bíróság bírója eléri a 70 évet, akkor megszűnik a funkciója.

Az alkotmánymódosításhoz 90 képviselői szavazatra, azaz alkotmányos többségre van szükség. A koalíciónak így az ellenzék támogatása is kell. A módosítással kapcsolatos viták a következő hónapban is folytatódnak, a parlament pedig előreláthatólag októberben fog dönteni az ügyben.

A Smer-SD további változtatásokat akar javasolni. Eszerint a parlament nem csupán a jelölteket választhatná ki, mint jelenleg, hanem alkotmányos többséggel (90 szavazat) közvetlenül az alkotmánybírókat is. A jelenleg érvényben levő szabályozás szerint a jelölteket a parlament választja ki, ezek után pedig az államfőé a végleges döntés.

Bugár Béla, a Most-Híd elnöke és a parlament alelnöke korábban azt közölte, hogy a Most-Híd frakciója nem fogja támogatni a Smer-SD javaslatát. A javaslatot az ellenzék és az államfő is bírálta.