Az ólálkodó alternatív média

A Nemzetközi Republikánus Intézet visegrádi országokról készült átfogó felmérése a V4 lakosainak médiafogyasztási szokásait vizsgálja. A reprezentatív felmérést országonként 1000 fő megkérdezésével végezte az Ipsos. A közvélemény-kutatás kitért az alternatív médiára is, különösen arra, mit gondolnak az emberek arról, hogy ezek az újságok és weboldalak az orosz propaganda eszközei. Honnan tájékozódunk? Szlovákiában az emberek 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a nyomtatott sajtó a fő információforrása. Magyarországon megdöbbentőbb eredmény született: csupán a válaszadók 3 százaléka tájékozódik elsődlegesen a nyomtatott sajtóból. A televízió és rádió továbbra is messze a legnépszerűbb hírforrás, az internet sem rengette meg pozíciójukat: Szlovákiában és Csehországban a lakosság 63–63, Lengyelországban 68, Magyarországon pedig 76 százalék tájékozódik a tévéből. Míg a csehek és lengyelek a közmédia híreit figyelik, Szlovákiában kicsivel a kereskedelmi csatornák javára billen a mérleg, Magyarországon pedig az emberek közel fele szerzi információit a kereskedelmi tévékből. Elsődlegesen az internetről a V4 lakosainak negyede-ötöde tájékozódik. A válaszadók 80-90 százaléka azonban úgy nyilatkozott, kisebb-nagyobb gyakorisággal a közösségi oldalakat is használja információforrásként: Magyarországon 41, Szlovákiában 40 százalékuk naponta tájékozódik a Facebookról, Twitterről és hasonló oldalakról. Kinek hiszünk? A felmérésből kiderül, a négy ország lakossága nem bízik túlságosan a fősodratú médiában. Mintegy negyedük véli úgy, hogy a mainstream sajtó nem tájékoztat kiegyensúlyozottan, tényszerűen, és valamiféle érdekek mentén népszerűsít bizonyos szempontokat. A többség ugyanakkor professzionálisnak és elfogulatlannak tartja a fősodratú sajtót, ám kétségek vannak: mind a négy országban az a vélemény dominál, hogy bár az újságírók elfogulatlanságra törekednek, világnézetük akadályozza őket abban, hogy a teljes képről tájékoztassanak. A visegrádi országokban az emberek többsége elsősorban a fősodratú médiában néz utána a komoly, nemzetközi eseményeknek, a lapokból és televízióból tájékozódnak. Kivétel furcsamód Szlovákia: a válaszadók 45 százaléka mondta azt, barátaival, kollégáival vitatja meg a dolgot, és azokat a cikkeket olvassa először, melyeket ők küldenek át neki. A fősodratú sajtóhoz első körben itt csak az emberek 36 százaléka fordul. Ami az alternatív médiát illeti: a csehek 61 százaléka mondta azt, hogy sosem tájékozódik ilyen forrásokból, a magyarok 50, a lengyelek 53 és a szlovákok 55 százaléka olykor-olykor ránéz az ilyen oldalakra – a magyarok 13, a szlovákok 11 százaléka minden nap, negyedük pedig hetente egyszer-kétszer. Izgalmas – ez elég A magyar alternatív médiafogyasztók 42, és a szlovákok 34 százaléka azt mondja, azért olvassa ezeket a cikkeket, hogy minden szemszögből megvizsgálhassa a történéseket, és maga alakíthasson ki véleményt. Körülbelül negyedük pedig érdekesebbnek, izgalmasabbnak tartja ezeket, mint a fősodratú média híreit. Azt, hogy a mainstream sajtó nem számol be mindenről, vagy elfogult, és nem mondja el a teljes igazságot, a magyar alternatív médiafogyasztók 37 százaléka állítja. A szlovákok körében 40 százaléknyian vallják ezt. Nem baj, ha propaganda Az alternatív médiákat követőket az sem zavarja igazán, hogy ezek a források Közép-Európában orosz befolyás alatt lehetnek, hogy propagandaanyagokkal, álhírekkel befolyásolják a közvéleményt. A szlovák válaszadók 38 százaléka például azt állítja, nem hiszi el, hogy az oroszok állnának az alternatív sajtó mögött, szintén 38 százalékuk pedig azt mondja, még ha így is lenne, nem érdekli őket, a lényeg, hogy az igazat írják. 16 százalékuk szerint aggasztó lenne, ha az oroszok támogatnák ezeket a hírforrásokat, de ezt nem látja bizonyítottnak. 8 százalék pedig úgy nyilatkozott, bár az oroszok állhatnak az alternatív sajtó mögött, és az sem biztos, hogy mindig megbízhatóak ezek a források, mégis érdekesek és izgalmasak, ezért olvassák őket.