Az identitásválasztás csapdája

Biztos, hogy van oka annak, ha nem a kisebbséghez tartozó csapat elindul a választáson, és ebbe energiát fektetA szerző felvételeMely törvények szabályozzák a kisebbségi önkormányzatok rendjét Magyarországon?

Összetett szabályozása van a kérdésnek: egyrészt szabályozzák a választás anyagi jogi elveit és alapelveit, ami megtalálható az alkotmányban. Ezen kívül a kisebbségi törvény a kisebbségi önkormányzatok létrehozását szavatolja. A választási eljárásról pedig külön törvény rendelkezik. Tehát külön találhatók az eljárásiés a jogi szabályok.

Hogy lehet valaki kisebbségi önkormányzati jelölt?

Az adott településen legalább öt, választójogosultsággal rendelkező állampolgárnak az ajánlása szükséges ahhoz, hogy valaki kisebbségi jelölt legyen. Aláírásával elfogadja a jelöltséget, és kisebbségi jelöltté válik.

Azon kívül, hogy aláír egy nyilatkozatot, még minek kell megfelelnie a jelöltnek? Az adott kisebbséghez kell tartoznia vagy beszélnie kell a kisebbség nyelvét?

Nyilatkozik arról, hogy a kisebbséghez tartozónak vallja magát, ez a szabad identitásválasztáshoz tartozik. Semmilyen más kritérium nincs, ahogy a népképviseleti választások estében sem. A parlamenti választásoknál sincs bevezetve műveltségi vagy anyagi cenzus, mert ez alkotmányellenes lenne.

Az elmúlt hónapokban a legnagyobb vihart az etnobiznisz elnevezés kavarta. Mit takar ez a kifejezés?

Azt jelenti, hogy olyan emberek is indulnak a helyi kisebbségi önkormányzati választáson, akik nem tartoznak az adott kisebbséghez, ezáltal ők határozhatják meg és befolyásolhatják egy adott településen egy adott kisebbség helyzetét, politikai és kulturális életét. Mostanában kezdik használni az elmúlt évek hatására a nagypolitikában folyó „bizniszre” is, amikor is a kisebbségi pénzekkel való bűvészkedést is kezdik ehhez a területhez kötni.

Ezek szerint, ha egy nem a kisebbséghez tartozó állampolgár kisebbségiként indul a választásokon, akkor ez neki anyagi javakat is hozhat?

Ez a településtől függ. Ehhez ismerni kell az önkormányzatok finanszírozását. Két fontosabb összetevője van – ez a többcsatornás finanszírozás: van az állami normatíva, amit minden kisebbségi önkormányzat megkap évente a központ költségvetésből, ez néhány százezer forint. A másik összetevője a pályázati szféra, valamint a helyi önkormányzat adhat támogatást a helyi kisebbségi önkormányzatnak, ha tud. Ebből következően egyes településeken csak az állami normatíva van, ami a működést sem nagyon teszi lehetővé. A gazdagabb településeken vagy olyan községekben, amelyek jelentősebb támogatást kapnak az anyaországtól, jelentősebb bevétele is lehet a kisebbségi önkormányzatnak.

Mégis olyan településeken is kezdeményezték kisebbségi önkormányzat megalakítását, amelyeknek nincs pénzforrása. Vajon miért?

Valószínűleg abban bíznak, hogy vannak olyan pályázati források, amelyeknél kisebbségi önkormányzatokként jelentős összeget tudnak elnyerni. Lassan beindulnak az EU-s regionális támogatások, ezek jelentős összegek lehetnek. Vagy nem tudom, miben bíznak, valami miatt fontosnak tarthatják ezt. Biztos, hogy van oka annak, ha nem a kisebbséghez tartozó csapat elindul ezen a választáson, és ebbe energiát fektet.

Az álkisebbségi önkormányzatoknak van arra lehetőségük, hogy EU-s alapokból igényeljenek támogatást?

Lesz lehetőség erre. A csatlakozás küszöbén vagyunk, és a csatlakozás után az EU-ban nem az a politika érvényesül, mint most a belépésre váró államokban, hogy az adott keretet megkapja az adott állam kormányzata, és hozzájuk kell benyújtani a pályázatokat. A csatlakozás után közvetlenül az EU-nál kell pályázni, tehát nem a magyar kormány fogja elosztani a támogatást, ráadásul ezek regionális pályázatok lesznek. Sokkal több lehetőség lesz arra, hogy bárki pályázzon, szervezeti háttérrel meg különösen.

Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a valódi kisebbségek fellépjenek az álkisebbségi önkormányzatok megalakulása ellen?

A jelenlegi szabályozás szerint ennek semmi esélye. A kisebbségi törvény rögzíti a szabad identitásválasztást, akár a többes identitás választására is lehetőség van: bárki érezheti magát valamely kisebbséghez tartozónak, és joga van indulni a választáson. Nagyon gyakori például az, hogy nem roma származású emberek indulnak el ezeken a választásokon csak azért, hogy ők határozhassák meg – együttműködve akár a település önkormányzatával –a cigányságot érintő olyan ügyeket, amelyekhez nem kellene hozzászólniuk. Ennek jellegzetes példája Jászladány, ahol nemrég az iskolabotrány volt: a mostani polgármester felesége és csapata indult el cigány kisebbségi önkormányzati jelöltként. Ha őket megválasztják, akkor csak egy pillanatig tart, hogy hozzájárulásukat adják külön alapítványi iskola létrehozására nem cigány tanulók számára. Ezzel máris ki van iktatva az a lehetőség, amit a mostani cigány kisebbségi önkormányzat megvétózott, s ezért lett belőle botrány. Rengeteg ilyen lehetőség van, és szerintem önmagában rossz az, amit tévesen úgy hívnak, hogy szimpátiaszavazatok. Ez arról szól, hogy a többség választja meg a neki tetsző kisebbségi önkormányzatot, és a többség dönti el, hogyan irányítja saját kulturális és politikai életét az adott kisebbség. Ezt én nem tartom jónak.

Hasonló problémák merültek fel az előző választáskor, amikor csak nagy nehézségek árán tudták megalakítani a magyarországi románok országos önkormányzatát. Nem lehet törvénymódosítással megoldani ezt a kérdést?

Évek óta folyik a vita arról, milyen módon kellene megváltoztatnia kisebbségi törvényt. Mivel szabad identitásválasztás van, nem lehet regisztrálni, ki milyen kisebbséghez tartozónak érzi magát. Ezt egyébként a rossz történelmi emlékek miatt sem tartják szerencsésnek. Úgy kellett volna megoldani, hogy külön napra teszik a kisebbségi önkormányzatok választását vagy olyan technikát találnak ki, amely valamilyen szervezethez tartozást tesz szükségessé ilyen esetben. Az önkormányzati és a választási törvény megváltoztatásának is eljött az ideje. Szerencsésebb lenne néhány nyugati példát figyelembe venni, amely a ciklus közepén jár, tehát az országgyűlési választások után két évvel. Akkor ezt nem befolyásolnák olyan nagy mértékben a nagypolitika pártviszonyai, mint a választások után néhány hónappal. Rengeteg vita van a kakukkfióka-jelenségről. A mostani választásoknál – amikor azok a jelöltek, akik nem az adott kisebbséghez tartoznak, nyilvánosan bejelentették, hogy ők el fognak indulni, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke anynyit tudott tenni, hogy azt mondta, „ejnye-ejnye”, az ombudsman pedig vizsgálatot kezdeményez. Igazából nem tudnak mit tenni, ha ezek az emberek azt mondják, hogy ők az adott kisebbséghez tartozónak vallják magukat.