A nyár a megszokottnál melegebb lesz

Az éghajlat szempontjából milyen volt az elmúlt év?

A klíma szempontjából 2020 rendkívüli volt Szlovákiában. Az első fél évet erős szárazság jellemezte, amit később felváltott a kiadós csapadék, helyenként túlságosan nagy mennyiségben. Az 1981 és 2010 közötti átlaghoz képest 1,3 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet, 2020-at a hazai meteorológiai mérések történelmében a 10 legmelegebb év közé sorolhatjuk. A hegyvidéket tekintve a valaha mért legmelegebb évét tudhatjuk magunk mögött, a Lomnici-csúcson mért adatok is ezt bizonyítják. A légköri csapadék 15%-kal meghaladta az előző évek átlagát. Ez legfőképpen a nyári özönvízszerű esőzéseknek és a különösen csapadékos októbernek köszönhető. Október 10 és 15 között Nyugat- és Kelet-Szlovákia egyes régióit extrém mennyiségű csapadék árasztotta el. Tavasszal azonban a szárazság jelentett kihívást, március 10-től május közepéig szokatlanul száraz időjárás uralkodott az országban. A szélsőséges jelenségek közül a túlzottan csapadékos februárt és a rendkívül száraz áprilist emelhetjük ki. Az intenzív, időnként pusztító nyári viharok is az egyre változékonyabb időjárás számlájára írhatók.

Az elmúlt évtizedek során jelentősen megváltozott az éghajlat. Egyre melegebb a tél, az ország déli részén pedig régen volt fehér karácsony. Folytatódni fog ez a trend?

A klímaváltozást Szlovákiában és Európában legalább a 20. század közepétől regisztráljuk, de jelentősebb mértékben a kilencvenes évektől figyelhetjük meg. Az elmúlt 10 év (2011–2020) azonban a korábbi évekhez képest különleges. Országos szinten felmelegedést tapasztalunk, megváltozott a csapadék rendszeressége, miközben egyre kevesebb a hó az ország északi térségeiben is. Tavasszal gyorsabban érkezik a száraz meleg idő, ami összefügg a természet korábbi ébredésével. A mezőgazdászok számára ez hatalmas problémát jelent. Május közepéig erősebb fagyokra lehet számítani, így a változékony időjárás nagyobb károkat okoz, mint korábban. Ez a helyzet 2016 óta szinte rendszeresen megismétlődik, feltehetően az idei évben is alacsonyabb lesz a termés. A felmelegedéssel ezek a trendek erősödni fognak és negatív hatásaira a gazdaság szinte minden ágazatában fel kell készülni, elsősorban a mezőgazdaságban és az erdészetben. Az időjárás régen is megváltozott az egyik percről a másikra, de ilyen rövid időn belül soha nem érzékeltünk ennyire szélsőséges változásokat. Fel kell készülni rá, hogy minél jobban növekszik a globális felmelegedés és a regionális hőmérséklet, annál változékonyabb lesz az időjárás a jövőben.

Április van, de az időjárás inkább az októberire emlékeztet. Ez is a globális felmelegedés következménye? Mikor érkezik meg a nyár térségünkbe?

Az április meglepetést okozott, az esőzéseknek köszönhetően enyhült a február közepétől tartó szárazság. A probléma az, hogy hullámokban érkezett a csapadék, amit kemény fagyok is követtek, Szlovákia északi részein rekordot döntött az alacsony hőmérséklet. Az áprilisi időjárás általában változékony, de amit most tapasztalunk az teljesen rendhagyó. A 2020/2021-es tél sajnos viszonylag meleg volt, főleg az első hónapokban, végül márciusban és április elején érkezett meg rendesen. Ez abszolút nem jellemző, és nagyon valószínű, hogy szorosan összefügg a klímaváltozással és a globális felmelegedéssel. Ezt az állítást tudományos kutatások eredményei is alátámasztják. A nyárral kapcsolatban még korai lenne pontos előrejelzést adni. Bízzunk benne, hogy májusban stabilizálódik az időjárás, és lesz rendszeres csapadék, hogy ne kelljen ismét szárazságtól tartani. A hosszútávú szezonális prognózisokat tekintve, egyelőre úgy tűnik, a tavasz és a nyár egyaránt a megszokottnál melegebb lesz.

Milyen hatással lehet a klímaválság az emberek mindennapi életére Szlovákiában? Mi a legnagyobb kihívás ezen a téren?

Az egyszerű emberek már észrevették az időjárásváltozást és a klíma jellegének átalakulását. Elsősorban azokat érintette, akik szántóföldön vagy erdőben dolgoznak. Évente több millió eurós kárt okoz a szárazság és az árvíz, az elmúlt években azonban a mezőgazdaságon kívül a turizmus is egyre rosszabbul teljesít az éghajlati viszonyok változása miatt. A téli sportokat ellehetetleníti az általános hóhiány, így a síközpontok fenntartása egyre költségesebb. A városok lakói leggyakrabban nyáron érzékelik a felmelegedést. A hosszan tartó extrém idő és a füllesztő meleg jelentősen csökkenti az emberek teljesítőképességét, ami a gazdasági mutatókat is kedvezőtlenül befolyásolja. Szlovákia számára a legnagyobb feladatot a vízzel kapcsolatos problémák okozhatják. Ha a csapadék kevésbé lesz rendszeres, a jövőben komoly gondot jelenthet a vízhiány, kivéve a Csallóközt.

Mit gondol, téma a klímaváltozás társadalmunkban? Hogy értékeli az ország környezetvédelmi politikáját?

Megjelenik, de ez nem elég. Az emberek sejtik, hogy a klímaváltozás miatt nehezebb idők jönnek, de szinte minimális információjuk van arról, mi a teendő. Szlovákia egyes kormányai nem tekintettek prioritásként a környezetvédelemre. Ez azonban 2015-ben megváltozott, mikor hatalmas szárazság gyötörte az országot. A minisztériumi hivatalnokok elkezdték tudatosítani, hogy az éghajlatváltozás súlyos következményeket vonhat maga után. Készülnek a stratégiák, elemzések, dolgoznak a konkrét intézkedéseken a mezőgazdaságban, iparban és az erdészetben – mindez azonban egyelőre csak papíron történik. Úgy vélem, még mindig le vagyunk maradva, és csak az aktuálisan felbukkanó problémákat igyekszünk megoldani. Hiányzik a vízió, az átgondolt stratégia és a még durvább éghajlati viszonyokra való felkészüléshez.

Az Európai Unió döntéshozó szervei megállapodtak az uniós klímatörvényről. A jogszabály értelmében az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenteni fogja az üvegházhatású gázok kibocsátását. Sikerülni fog elérni a kitűzött célokat?

Az EU 20%-os csökkentést már elért az üvegházhatású gázok kibocsátása terén, 2030-ra a következő 30% a jelenlegi politikáktól való komolyabb eltérés nélkül is borítékolható. Igazából jóváhagyták azt, ami nagyjából biztosan elérhető, anélkül, hogy valamilyen hatékonyabb terv mellett döntöttek volna. Az 55%-os csökkentést tehát elérjük, a kérdés az, hogyan tovább? A tudósok szerint ahhoz, hogy a klímaváltozás legpusztítóbb hatásait visszafordítsuk, az EU-n belül már 2040 előtt el kellene érni a klímasemlegességet, globális szinten pedig 2045-re. Ezt nem lesz könnyű megcsinálni.

Egyéni szinten mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát?

Jó lenne, ha mindenki átértékelné a fogyasztói magatartását, és vásárláskor a mennyiség helyett inkább a minőséget tartaná szem előtt. Okosabban kellene spórolni az energiával, a kevesebb repülés és autózás is az egyik módja a karbonlábnyom csökkentésének. Rengeteg lehetőség van, a klímaváltozás szempontjából viszont az egyik legfontosabb dolognak az oktatást tartom. Tájékozódni kell, mindenkinek meg kell találni azokat az információkat, amelyek segítenek felkészülni arra, ami vár bennünket.