Az idei kétségtelenül a legsikeresebb évünk

Esztergom. Az Esztergomi Evezősök Hajós Egyletének 22 versenyzője 30 számban indult a szegedi evezős ob-n, és a 22 döntős egység 8 arany-, 5 ezüst- és 1 bronzérmet lapátolt össze, emellett 4 negyedik, 1 ötödik és 3 hatodik helyet is szereztek. Mármarosi János középiskolai testnevelő tanárral, edzővel, a 105. evezős ob-n elért esztergomi sikerek kapcsán beszélgettünk.

Hogyan értékeli a sikert?

Nem vártuk, hogy ilyen jó eredményeket érünk el. Idén sikerült minden korosztályban indulnunk, jó kis csapattal mentünk Szegedre, ennek köszönhető a siker. Az érmek mellett Különösen annak örülök, hogy a döntőbe jutott egységek száma és a döntőben elért nem dobogós helyezések is nagyon jónak mondhatók.

Milyen a helyzetben van az Esztergomi Evezősök Hajós Egylete? A foci és a kézilabda mellett elég keveset hallani a működésükről, munkájukról...

A város nem nagyon lát perspektívát az evezésben, a pénzosztás pedig nem eredmény centrikus Esztergomban. Az én hitvallásom, hogy szorgalmasan dolgozunk, létrehozunk egy alapot, amire már lehet építeni. 25 éve vagyok benne az evezésben, mára hozzászoktam, hogy csendben, felhajtás nélkül végezzük a munkánkat.

Milyen hagyományai vannak a klubnak?

Evezés Esztergomban 1903 óta létezik. A háborúk idején megszakadt a dolog, majd a 60-as évek elején indult be ismét, és a 80-as évek elejétől lett versenyszerű. Az idei kétségtelenül a legsikeresebb évünk. Jelenleg 100 fölötti tagságunk van, a rendes és pártoló tagjainkkal együtt.

Mekkora költségvetésből gazdálkodnak?

A város jobb esetben cirka 500 ezer forintot ad. A 2-3 milliós éves költségvetésünk zömét a kemping, a tagságik és a hajóbérleti díjak teszik ki.

Milyen hosszú távú elképzelései vannak az egyesületnek? Vannak olyan tehetséges sportplóik, akik világversenyek, netán olimpián képviselhetik majd Magyarországot?

Jövőre jó néhány kiváló ifi-versenyzőnk lesz, erős csapattal megyünk a szegedi válogatóra, ahol a célunk az ifjúsági vb-re való kijutás. Azt tudni kell, hogy mi utánpótlás klub vagyunk, azaz az ifivel befejeződnek nálunk az edzések. A fiatalok ugyanis továbbtanulnak, elmennek egyetemre, főiskolára, így nem tudunk tovább foglalkozni velük. Hosszú távú célként persze nagyon jó lenne, ha sikerülne felnőtt csapatot is létrehozni, de hiányoznak az egyetemista versenyzők, akik kel megteremthetnénk nnak alapját. Ha a Pázmánynak lenne kara Esztergomban (amiről volt szó), azzal elindulhatna valami. Az ifiből már csak egy lépés az U23, onnan pedig a felnőtt. Például a Haller-Pető párossal többször versenyeztem az egyetemi éveik alatt, amikor élsportolók lettek, ők is akkor kezdték komolyabban venni az evezést. Ha lenne felnőtt evezős csapatunk, akkor reális cél lehetne egy világ-, vagy olimpiai bajnok esztergomi evezősök kinevelése.

Vannak-e határon túli magyarok is az egyesültnél? Részt vehetnek-e szlovákiai az egyesület munkájában?

Sajnos nincsenek határon túliak, de lehetnének. A lehetőség számukra is adott.