Az éghajlatváltozás negatív hatásai Dél-Szlovákia lakosait sújtják leginkább

Az elemzés a települések sebezhetőségének fokát három éghajlati fenyegetéssel szemben határozza meg – extrém hőség, szélsőséges csapadék és aszály. A tanulmány szerzői tíz kategóriába sorolták a településeket aszerint, milyen mértékben vannak az egyes fenyegetésnek kitéve – minél magasabb fokozat, annál jelentősebbek az éghajlatváltozás várható negatív hatásai. A veszélyeztetettségi szintek megállapításakor különböző tényezőket vettek figyelembe, például az adott területek társadalmi, gazdasági és táji sajátosságait.

Egymillióan veszélyben

Az extrém hőség Délnyugat-Szlovákiát – Pozsonyt beleértve – veszélyezteti a leginkább. A rizikós járások közé tartozik a Komáromi és az Érsekújvári, illetve a főváros környéke. A szakértők kiemelik: a Vágsellyei, a Losonci és a Rimaszombati járást is rendkívüli hőség fenyegeti. Ezt elsősorban a trópusi hőséggel és a jövőbeli hőmérséklet-változással magyarázzák. A fokozottan veszélyeztetettnek minősített régiók közé tartoznak azok a járások is, ahol nehezen elérhető az egészségügyi ellátás, illetve magas a négyévesnél fiatalabb gyerekek aránya.

Az adatok szerint Szlovákia lakosságának több mint 16%-a – közel egymillió ember – olyan területen él, amely a 10-es, tehát legveszélyesebb besorolást kapta. Ami a város-vidék felosztást illeti, ebben a kategóriában több mint kétszer annyi városlakót érint a fullasztó hőség – az IEP információi alapján a városokban 603 ezer, a vidéken pedig 273 ezer személyt fenyeget a klímaválság okozta hőség.

Izzó városok

A beépített és sűrűn lakott városok vannak a legnagyobb hátrányban – Pozsony I. járásban tapasztaltak leggyakrabban trópusi hőséget az éjszaka folyamán, ami azt jelenti, a hőmérséklet éjjel sem csökkent 20 Celsius-fok alá. A szakértők hangsúlyozták, ez elsősorban az urbanizált területekre jellemző, az épületek és utak ugyanis összegyűjtik a hőt, lassítva ezzel a lehűlést. Példaként említik Pozsony-Óváros városrészt, ahol hőszigetek képződnek. Évente átlagban a Komáromi és Érsekújvári járásban mérték a legtöbb trópusi napot, konkrétan 34-et, miközben az országos átlag 18 nap volt. A legmagasabb nappali hőmérsékletet (40,3 °C) Ógyallán jegyezték.

A szakemberek rámutatnak, ezekben a járásokban magas a 70 év felettiek aránya, akik számára viszonylag nehezen hozzáférhető az egészségügyi ellátás. „Az Érsekújvári járás egyes településeiről legalább 50 percet kell utazni a legközelebbi kórházba vagy rendelőintézetbe. Az extrém hőség idején emiatt kiszolgáltatottabb a lakosság” – írják az IEP elemzői. A rendkívüli hőség tehát elsősorban a városok és az ott élő kiszolgáltatott csoportok számára jelent kihívást. „A zöld és kék infrastruktúra – parkok és vízi létesítmények formájában – segíthet enyhíteni ezeket a hatásokat. Ha azonban a várost túlnyomórészt át nem eresztő és hőt felhalmozó felület borítja, elsősorban a sérülékeny csoportok – az idősek és a gyerekek szenvednek. A legrosszabb hatások még megelőzhetők az egészségügyi ellátáshoz való jó hozzáféréssel, ez azonban nem helyettesítheti a hőség megelőzését célzó jó várostervezési megoldásokat” – olvasható az elemzésben.

A magasabban fekvő területeken élőknek kevésbé kell aggódniuk a rekkenő hőség miatt, a tengerszint feletti magasság ugyanis fontos tényező, amit Lőcse példája is igazol: az elmúlt években átlagban csupán 4 trópusi napot mértek itt, Eperjesen viszont már 11-et. Az elemzők megjegyezték, a Losonci járásban például eddig nem sűrűn fordult elő trópusi hőség, az előrejelzések szerint azonban a nappali és éjszakai hőmérséklet emelkedni fog, s ráadásul a szocioökonómiai tényezők is hozzájárulnak a „veszélyeztetett járásba” sorolásához. Ezt azzal indokolták, az egyes településeken viszonylag magas a kiszolgáltatott lakosok aránya, például sok a kisgyermek. „Losoncon magasabb a roma közösségek száma, melyeknek gyakran nincs hozzáférésük az extrém hőséggel szembeni védekezéshez kulcsfontosságú infrastruktúrához” – figyelmeztetnek a dokumentum szerzői.

Felkészül: délkelet

A szárazság elsősorban az ország délnyugati részére jelent veszélyt – a Csallóközt is beleértve, ami nemcsak fontos mezőgazdasági terület, de az ország legnagyobb ivóvízkészletét is rejti. „A szárazság a vízellátást és élelmiszer-ellátást egyaránt fenyegeti” – figyelmeztetnek a környezetvédelmi intézet munkatársai, kiemelve, az aszály következményeit leginkább a mezőgazdaság sínyli meg, ami kedvezőtlen hatással van a termelésre. A szárazság szempontjából Pozsony egyes városrészein kívül a Szenci járás van a legnagyobb bajban, de az ország délkeleti része, Tőketerebes és Kassa is sincs túl jó helyzetben. Gömörben szintén gondot okozhat vízellátás, amit geológiai tényezők nehezítenek. A szakemberek rámutattak, az előrejelzések szerint a jövőben más régiókat fog érinteni az aszály, ezért a befektetéseket idővel az ország keleti részébe kell irányítani. „A legtöbb száraz nap évente várhatóan a következő járásokban lesz: Nagyrőce, Poltár és Rimaszombat” – figyelmeztettek.

Az elemzés szerzői továbbá megjegyzik, a viharok és a nagy mennyiségű csapadék a hőségnél és az aszálynál ugyan kevésbé sújtja Szlovákia lakosait, a marginalizált roma közösségek azonban a fejlett infrastruktúra hiánya miatt rendkívül kiszolgáltatottak velük szemben. Példaként említik az 1998-as tragédiát Jernyében (Jarovnice, Kisszebeni járás), amikor a heves esőzések és az árvíz 50 emberéletet követelt.

Reagálni kell!

A szakemberek hangsúlyozzák, a klímaváltozás Szlovákia lakosainak mindennapi életére hatással lesz – az aszály veszélybe sodorja a mezőgazdaságot, az élelmiszer-biztonságot és az ökoszisztémákat, a szélsőséges csapadék tönkreteszi az infrastruktúrát, a hőség pedig kockázatot jelent a kiszolgáltatott csoportok egészségére. „Ezért nem elég következetesen csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, az országot adaptálni kell a változásokra” – írják az elemzésben, majd hozzáteszik: az adaptáció célja a kiszolgáltatottság csökkentése, valamint az éghajlatváltozás pozitív hatásainak kihasználása. „A megnövekedett hőmérséklet például pusztító lehet a Szlovákiában jelenleg termesztett növények számára, de egyben lehetőséget is jelent más fajok termesztésére. Az intézkedéseknek számos formája lehet – a technológiai változtatásoktól a viselkedésbeli változásokig” – fűzik hozzá. A dokumentumot, mely konkrét intézkedésjavaslatok is tartalmaz, múlt héten Párizsban, az OECD talaján mutatták be.