Az „átcímkézett” azeri gáz édeskevés lesz a szükségletek fedezésére, Fico újra Brüsszelben tárgyal

Azt követően, hogy Ukrajna bejelentette, nem kívánja meghosszabbítani az oroszokkal kötött tranzitszerződést, Robert Fico kormánya komolyan érdeklődni kezdett az azerbajdzsáni gáz iránt, mivel arra jutottak, ez lehet a legkézenfekvőbb alternatíva, hogy megakadályozzák az ukrán gáztranzit teljes leállítását. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést, mivel attól tartott, „átcímkézett” orosz nyersanyagot kell majd szállítaniuk.

A döntés következtében Pozsony és Kijev viszonya igencsak elmérgesedett. Zelenszkij azonban két nappal az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról szóló uniós szavazás előtt megenyhült, ugyanis jelezte, hajlandóak azeri gázt szállítani Európába. Szlovákia eztután a korábbi fenyegetések ellenére sem vétózott Brüsszelben. A helyzet alakulása tehát pozitív irányt vehet, a szakértők azonban kételkednek benne, hogy Azerbajdzsánnak van-e kapacitása arra, hogy a szállítmányaik fedezni tudják Európa gázigényét.

Akadnak gondok

Annak ellenére, hogy korábban maga Fico is működőképes alternatívának állította be az Azerbajdzsánból érkező nyersanyagot, azt elfelejtette megemlíteni, hogy a gáz így óriási kerülővel jutna el Szlovákiába. A nem is olyan kis kitérő, amely útvonala még annál is hosszabb lehet, mint ahogy az ország jelenleg nyugati gázt szerez, jelentősen megdobhatja a tranzitdíjakat, ami a végső fogyasztói árakra is hatással lenne. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy Azerbajdzsán feltehetően képtelen lesz akkora mennyiségben gázt szállítani, mint korábban az oroszok.

Tény, hogy Azerbajdzsán egyre több nyersanyagot importál az Európai Unió tagállamaiba, ez a mennyiség azonban még mindig nem haladja meg 12-13 milliárd köbmétert

– mutatott rá Radovan Potočár energetikai szakértő, aki azt is megjegyezte, hogy Oroszországból korábban évente több mint 150 milliárd köbméter gáz érkezett.

Mindezt figyelembe véve egyre többen jelentik ki nyíltan, hogy egy ilyen döntés azt jelentené, hogy Európába valójában azerinek címkézett orosz nyersanyag érkezne, amit egy a nemzetközi piacokon jól ismert swap megállapodás segítségével „öltöztetnének át”.

Azerbajdzsán megpróbálja magát az EU egyik legfontosabb energiapiaci partnereként pozicionálni

– mondta a Politicónak Aura Sabadus, az ICIS hírszerző cég gázpiaci szakértője, aki szerint Bakunak az elmúlt időszakban valóban sikerül növelnie a kitermelési kapacitását, a statisztikák szerint azonban még mindig megállnak mintegy 50 milliárd köbméternél.

Újabb tárgyalás

Az aggályok sokasodnak, a hétfői uniós csúcstalálkozó után a külügyminiszter, Juraj Blanár (Smer) közösségi oldalán mégis azt írta, üdvözli, hogy a Szlovákia által hónapok óta szorgalmazott alternatíva napirendre került. Blanár bejegyzésében arról is pozitívan nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság hajlandó folytatni a tárgyalásokat Ukrajnával a gázszállítás újraindításáról. A szlovák diplomácia vezetője szerint ebben a folyamatban egyébként a szlovák és a magyar kormánynak is kiemelt szerep jut majd.

A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) koalíciós kollégájához képest kifejezetten tartózkodóan nyilatkozott.

Meglátjuk, hogyan alakulnak a tárgyalások a következő napokban

– jegyezte meg Saková, aki leszögezte, hogy a kínált mennyiség mellett az ártól is függ majd, kitől vásárol gázt.

Robert Fico a múltban többször nehezményezte, hogy „Zelenszkij elgáncsolta az azeri válságtervet”, az ukrán elnök „békejobbjára” azonban nem reagált. A helyzet megoldása érdekében ismét Brüsszelbe utazott, hogy az Európai Bizottság illetékeseivel közösen próbáljanak megoldást találni a problémára. A sajtó képviselőihez eljuttatott közlemény szerint azonban Ukrajnát ezúttal sem hívták meg a tárgyalásra.