Az államfő aggályai ellenére sem törlik el a 363-as paragrafust

A szlovák büntető törvénykönyv 363-as paragrafusa egy olyan rendkívüli jogorvoslati eszköz, amely felhatalmazza a főügyészt, hogy a büntetőeljárás előkészítő szakaszában eltörölje az ügyészi vagy a rendőri döntést, ha az eljárás során jogsértés történik. A parlamenti képviselők még 2021 végén, az államfő pedig idén nyújtott be panaszt az Alkotmánybíróságra az említett jogi eszközzel kapcsolatban. Čaputová egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a túlságosan homályos megfogalmazásmód miatt a 363-as paragrafus sajátos értelmezéseket tesz lehetővé. Továbbá a képviselőkkel egyetértett abban, hogy főügyész döntése jogi szempontból támadhatatlan, nem lehet fellebbezni ellene, emiatt pedig könnyen lehetővé teszi a visszaélést.

Nem alkotmányellenes

Fiačan hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság feladata nem az adott jogszabály helyességének megítélése, hanem az, hogy eldöntse, túllépi-e az alkotmányosság keretét, vagy sem. Ebből a szempontból pedig nem értettek egyet a képviselők és az államfő aggályaival.

„Az említett jogorvoslati eszköz a büntetőeljárás előkészítő szakaszában garancia a törvény betartására, amely az alkotmányosság szempontjából ugyan nem elengedhetetlen, de nem is összeegyeztethetetlen vele”

– fogalmazott az Alkotmánybíróság vezetője.

Továbbá elmondta, a vádemelési határozat visszavonásában hasonló jogkörökkel rendelkeznek az alacsonyabb beosztású ügyészek is, így a főügyész jogköreinek megrövidítése indokolatlan lenne.

Politikai vita

Žilinka a bejelentés után azt mondta, mint ahogy a bíróságok esetében mindig, úgy most is tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság szerdai döntését.

Mária Kolíková (SaS) korábbi igazságügyi miniszter szerint a döntés egy üzenet a politikusok számára, hogy ha változtatni szeretnének a jogorvoslati eszközön, el kellene fogadniuk egy alkotmánymódosítást, lehetőleg minél hamarabb. A képviselőnő egyébként szintén azon az állásponton van, hogy szűkíteni kellene a főügyész jogköreit.

A 363-as paragrafust az utóbbi hónapokban többször is megpróbálták módosítani a parlamentben, javarészt az OĽaNO, illetve az SaS és a Za ľudí képviselőinek indítványára, de egyszer sem jártak sikerrel, mivel Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke hallani sem akart a változtatásokról. A Sme rodina vezetője többször is hangsúlyozta, elégedett Žilinka munkájával, és nem bánta meg, hogy a pártja őt jelölte a főügyészi pozícióba.

A 363-as paragrafus bírálói elsősorban azt kifogásolják, hogy a Főügyészség a legnagyobb port kavaró politikai botrányok esetében is gyakran alkalmazta ezt a jogi eszközt. Nagy felháborodást váltott ki, amikor például Vladimír Pčolinský, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) vezetőjének ügyében ejtették a vádakat. A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy Žilinka összeférhetetlenség miatt nem vett rész a döntéshozatalban (Pčolinskýt szintén a Sme rodina jelölte az SIS élére), az említett paragrafus alkalmazásáról Jozef Kandera főügyészhelyettes döntött. Pčolinskýhoz hasonlóan nem került bíróság elé Jaroslav Haščák, a Penta befektetési csoport alapítója sem, illetve Robert Fico volt miniszterelnök és Robert Kaliňák egykori belügyminiszter (mindketten Smer) esetében is a rendkívüli jogorvoslati eszközhöz nyúlt a Főügyészség.

(nar, TASR, Denník N)