Állásfoglalás a Magyar Református Egyház Alkotmányának ratifikációjával kapcsolatban

Mi, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Nagymihályi és Ondava-Hernádi Egyházmegyéjének képviselői továbbra is kitartunk a 2009. 4. 4-én Tőketerebesen kelt álláspontunkban megfogalmazott és kifejtett fenntartásaink mellett egyházunk Magyar Református Egyházhoz való csatlakozása kapcsán. A zsinat 2011. május 12.—14-i ülésére, a ratifikációs okmánnyal kapcsolatban, az alábbi álláspontot nyújtjuk be.

Elismerjük és megértjük
2009-ben, amikor létrejött a Magyar Református Egyház, a mi Szlovákiai Református Keresztyén Egyházunk nem ratifikálta ezen egyház alkotmányát, tagjává sem vált. Akkor kifejtettük a belépéssel kapcsolatos elvi fenntartásainkat a Magyar Református Egyházba való belépéssel kapcsolatban és értékeltük a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház zsinata megfontolt és helyes döntését. Nem értjük, mi vezetett a hozzáállás megváltoztatásához, ezért magyarázatot várunk, mi változott az utóbbi két évben, hogy a zsinat újra napirendre tűzte a kérdést.

Megbecsüljük az 1918 előtti Magyar [Uhorský] Református Egyház közös örökségét, minek voltak ugyan fényes pillanatai, de keserű tapasztalatai és igazságtalanságai is. Az eltelt idő alatt a szlovákiai társadalmi-kulturális helyzet annyira megváltozott, hogy nem térhetünk vissza az 1918 előtti [időbe] és az utóbbi 90 év fejleményeitől sem tekinthetünk el.

Megértjük, hogy Szlovákiában is vannak reformátusok, akik személyes, családi, nemzet[iség]i, kulturális vagy történelmi okokból kifolyólag a Magyar Református Egyházhoz akarnak tartozni. Nem gátoljuk őket sem nem akadályozzuk őket ebben. De semmilyen feltétel mellett nem akceptálhatjuk a zsinat olyan döntését, amivel az egész Szlovákiai Református Keresztyén Egyházat a Magyar Református Egyházhoz köti.

Nyugtalanságunk és tiltakozásunk

Létünkben érint és nyugtalanít bennünket Szlovákiai Református Keresztyén Egyházunk zsinata tervezett lépése, mellyel szeretné elfogadni az előterjesztett ratifikációs okiratot.

A ratifikációs okirat egyetlen indokot sem tartalmaz, ami miatt a Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak a Magyar Református Egyházhoz kellene csatlakozni.

Elszomorít bennünket, hogy a ratifikációs okirat két egyházmegye fenntartásairól szól, a fenntartásokról az érintett egyházmegyékkel senki sem tárgyalt, azokat senki sem vitatta meg velük.

Attól tartunk, hogy a magyarok és a szlovákok közötti általános politikai helyzettel összefüggésben, a [csatlakozás] felfogható a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház felhasználásaként a „nagymagyar“ kezdeményezés [ügy] érdekében.

Csalódással tölt el bennünket, hogy a dokumentumot a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház legfőbb egyházi tisztségviselői akarják aláírni, [ők azok, a]kik pásztorokként felelősek az egyház összes tagjáért, függetlenül nemzetiségtől és [anya-]nyelvtől, [akik] kötelezték magukat a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház alkotmányos függetlensége védelmére.

Egyházi következmények

A ratifikációs okirat elfogadása jogilag egyértelmű, hogy megszünteti a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház alkotmányában szavatolt függetlenségét (A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Alkotmánya: I. fejezet, 4. § (3): Mint intézmény független egyházi testület, amely teljes vallásszabadságot biztosít az egyházalkotmány és a Szentírás tanítása értelmében.), azt csak a Magyar Református Egyház „részegyházává” illetve egyházkerületévé minősíti.
Az egyházat nem lehet két alkotmány szerint igazgatni. Nyilvánvaló, hogy a ratifikációs okirat a Magyar Református Egyház alkotmányát a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház alkotmánya fölé helyezi, míg azt egy „részegyház” belső jogrendjévé degradálja.
A ratifikációs okirat a Szlovák Köztársaság területén alapított egyházat, mely részben a Szlovák Köztársaság költségvetéséből nyújtott támogatásának köszönhetően létezik a Magyar Református Egyházba tagolja.

A szlovákul beszélő reformátusok fenntartásai

A ratifikációs okirat csak két egyházmegye kapcsán érvényesít fenntartást. Ez a két egyházmegye azonban nem öleli fel az összes szlovákul beszélő egyháztagot. Épp fordítva, a Statisztikai Hivatal 2001. évi népszámlálási adatai szerint a szlovákul beszélő egyháztagok nagy része a magyar ügyviteli nyelvű egyházmegyék gyülekezeteiben található. A ratifikációs okirat ezt a tényt nem veszi figyelembe.
A ratifikációs okirat 1.) pontjában szereplő fenntartások nem a szlovákul beszélő egyháztagok és a szlovák ügyviteli nyelvű egyházmegyék fenntartásai, hanem csak a nélkülük és helyettük megfogalmazott, vélt fenntartások.

Elvi javaslatok és álláspontok

Az egyház ilyen fontos lépése az összes egyháztag és gyülekezet konszenzusa kell legyen, nem lehet csak a zsinat döntése, mellőzve egy megelőző, egész egyházra kiterjedő vitát.
Nem minden Szlovákiai Református Keresztyén Egyházhoz tartozó egyháztag szeretne a Magyar Református Egyházhoz tartozni. E miatt tartjuk provokációnak a ratifikációs okiratot, mely a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban megosztáshoz vezet, végső soron az egyház küldetését Amennyiben valaki a Magyar Református Egyházhoz szeretne tartozni, erről teljes joggal, szabadon dönthet, de [szándéka] érdekében ne forgassa fel, ne vonja más országok politikai érdekkörébe a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházat, ne bújjon a zsinat döntése mögé. [Döntését] vállalja büszkén, egyénként, vagy gyülekezete által, illetve alapítsa meg az új Szlovákiai Magyar Református Keresztyén Egyházat.

Ezért követeljük:
- hogy ezzel a ponttal a 2011. május 12.—14. közötti zsinat egyáltalán ne foglalkozzon, mert a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházra nézve mélyreható, negatív következményekkel járhat egy ilyen felelőtlen lépés;
- a kérdés kapcsán az egész egyházban induljon vita;
- ne egyházmegyénként és azok ügyviteli nyelve szerint, hanem gyülekezetenként és egyháztagonként vitassák meg a kérdést, mi közben az ez-évi népszámlálási adatokat, a gyülekezetek összetételének jelen helyzetét is tekintetbe vennék;
- az egyházban az egyháztagok részére rendeljenek el szavazását arról, hogy szeretnének-e a Magyar Református Egyház tagjaivá válni vagy inkább a jelenlegi egyházban szeretnének maradni.

A szlovák hívek állásfoglalásához fűzött kommentárok magyar és szlovák nyelven a csatolt dokumentumban olvashatók.
Batta István két további dokumentumot is elköldött, az SZRKE 2011.05.14-i sajtónyilatkozatát és  Pravda napilap kérdéseire adott válaszaikat. Ezek letölthetők honlapunkról magyar és szlovák nyelven.