Alkotmánybíróságra kerülhet a peredi névváltoztatás ügye

Nem kizárt, hogy az Alkotmánybíróságon támadja meg a falu névváltoztatását elutasító októberi kormánydöntést a peredi önkormányzat. A panaszt egy héten belül be kell nyújtaniuk, erre ugyanis csak a döntést követő két hónapban van lehetőség, ez pedig a jövő héten lejár, figyelmeztet Borsányi Gyula polgármester. Elmondása szerint az ügyben megkérdezett jogászok eltérően látják a lehetőségeket. Egyesek szerint nem az AB-hoz, hanem a Legfelsőbb Bírósághoz kell fordulni, mások szerint nem is biztos, hogy érdemes megtámadni a kormány döntését. „Nem biztos, hogy lehet helytálló érvelést találni, és az újabb elutasítás csak tovább rontana a helyzetünkön” – magyarázta lapunknak Borsányi, hozzátéve, hogy a napokban döntenek a további lépésekről. Sántít az indoklásA kormány októberben nemzetközi egyezményekbe ütköző módon utasította el a népakaratot, állítja Szekeres Klaudia, a Kerekasztal jogsegélyszolgálatának jogásza. A Kerekasztal ugyanis közösen próbál megoldást keresni a megbízott ügyvédi irodával. „Az Alkotmánybíróságon ezért a hivatkozási alap az önkormányzatiság megsértése lehet, és az indoklás módja” – mondta kérdésünkre a jogász. Az indoklásban lát problémát az ombudsman is. Jana Dubovcová ugyan elismeri, hogy a kormánynak joga volt elutasítani a tavalyi peredi népszavazás eredményének végrehajtását, az indoklás előkészítésénél viszont szerinte másképp kellett volna eljárnia a belügyminisztériumnak. A belügy a nevezéktani bizottság ajánlására hivatkozik, az viszont nem kötelező érvényű, figyelmeztet Dubovcová. „Először azt kellett volna megállapítani, része-e a Pered szó a kodifikált szlovák nyelvnek, illetve felmérni, utólagosan belekerülhet-e” – magyarázza levelében az ombudsman. KDSZ: közel a megoldásA kodifikációra azért lenne szükség, mert a törvény értelmében a Szlovákia területén fekvő települések hivatalos neve szlovák kell, hogy legyen. Ennek ellentmond, hogy jelenleg több olyan település van Dél-Szlovákiában, amelynek a magyar és szlovák neve megegyezik (Rad, Bátka, Mad, Zalaba, Pozba stb.). Erre emlékeztetnek a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom aktivistái is abban a levélben, amelyet Robert Kaliňák belügyminiszternek küldtek. Kaliňák nemrég válaszolt a levélre. Szerinte törvényellenes lett volna, ha a kormány jóváhagyja, hogy Tešedíkovót hivatalosan Peredre nevezzék. Az aktivisták „megkönnyebbülve vették tudomásul” Kaliňák érveit, és felhívták a figyelmét arra, hogy semmilyen törvény nem tiltja meg, hogy a települések neve államnyelven eltérjen a kisebbségi megnevezéstől. „Ilyen esetekben a községnek nem két szlovák neve van, hanem egy szlovák és egy magyar, amelyek azonosak. Ez tehát nem törvényi akadály” – állítják az aktivisták, akik úgy látják, ezzel megmutatták, hogy Kaliňák érvelése téves, és remélik, helyrehozza az októberi „hibát”.