Alig szavazott a magyar 

A Statisztikai Hivatal adatai szerint a Komáromi járásban volt a legalacsonyabb a választási részvétel, itt csak a szavazásra jogosultak 27,84 százaléka járult az urnákhoz. A következő legkisebb részvételi arányú járás a Tőketerebesi, de itt is közel hat százalékponttal magasabb ez a mutató (33,52%), mint Komáromban. A harmadik legalacsonyabb részvétel a Rimaszombati (33,72 %), a negyedik a Dunaszerdahelyi járásban volt (34,08 %). Az országos részvétel 48,74 százalék volt. 
 
A magyarok távolmaradásáról Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője elmondta, az első forduló előtti felméréseikben a választási hajlandóságot is vizsgálták. A válaszadókat arra kérték, mondják meg százalékban, mekkora a valószínűsége, hogy elmennek szavazni. Ebből kiderült, hogy a szlovák nemzetiségűeknek mindössze 3 százaléka mondta, hogy 0 valószínűséggel járul az urnákhoz, a magyaroknak azonban 11 százaléka nyilatkozott ugyanígy. A szlovák nemzetiségűek 38 százaléka azt mondta, biztosan, azaz 100 százalék valószínűséggel, elmegy szavazni, a magyaroknak csak 33 százaléka mondta ugyanezt. A szlovákok 20 százaléka közel biztosra (90 százalékos valószínűségűre) mondta, hogy az urnákhoz járul, míg a magyarok esetében csak 16 százalék vélekedett ugyanígy. 

Slosiarik a magyarok alacsony részvételének lehetséges okai között nevezte meg Menyhárt József visszalépését, hiszen lehetséges, hogy a szavazói egy része nem talált magának szimpatikus jelöltet a versenyben maradottak között. Ezen szerinte az sem segített, hogy Bugár Béla magyar jelöltként azonosította magát. A szakember szerint a másik ok az lehet, a magyar választók nem látják annak valós lehetőségét, hogy egy kisebbségi jelölt valóban esélyes lehet a győzelemre. Azokban a járásokban, ahol az MKP-nak erősebb a támogatottsága, elképzelhető, hogy nem látták megfelelő alternatívának, hogy Bugárra szavazzanak.

Petőcz Kálmán a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa és a szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke szerint

három oka lehet a magyarok távolmaradásának.

Szerinte a magyarok nem érzik magukénak az elnökválasztást. "Ez szerintem nagyon rossz hozzáállás, ez nem egy demokratikus álláspont" - mondta. Másodsorban a szlovákiai magyar politikából és pártokból való kiábrándulást nevezte meg: "Az embereknek elege van a sárdobálásból." "Harmadrészt pedig hathatott a magyarokra az ún, ultraliberalizmus elleni propaganda, amely nem csak Szlovákiában, de Magyarországon, illetve az egyházi körökben terjed" - fogalmazott Petőcz, aki ezzel magyarázta, hogy a magyar választók egy része nem szimpatizál Zuzana Čaputovával.