Alacsony a bér, ezért nincs pedagógus

Szlovákia az európai országokhoz viszonyítva kevesebbet fordít az oktatásügyre, jóval alacsonyabbak a bérek, emiatt a gyengébb diákok választják a pedagógusi pályát – derül ki az oktatási és a pénzügyminisztérium háttérintézményeinek elemzéséből. A két intézmény azt állapítja meg, ami miatt a pedagógusok a közelmúltban sorozatosan tüntettek.  Szlovákia idén a hazai össztermék (GDP) 4%-ának megfelelő összeget fordít az oktatásügyre, egy százalékponttal kevesebbet, mint az uniós átlag. Elemzők szerint az utóbbi években csökkent a kettő közötti különbség, és a 2017-es és 2019-es költségvetési időszak alatt Szlovákia megközelíti az uniós átlagot, feltéve, hogy az uniós trend nem változik. Az Oktatáspolitikai Intézet (IVP) és a Pénzpolitikai Intézet (IFP) elemzése arra is rámutat, hogy bár emelkedik a pedagógusok bére, nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon alacsony. A felsőfokú végzettségűek átlagkeresetének 63%-át kapják, míg az OECD-tagállamokban a 85%-át. A jelentés alapján a kezdő tanárok alacsony fizetése miatt a pedagógusi pályára csak a gyengébb diákok jelentkeznek, ez pedig azt eredményezi, hogy a kezdő pedagógusok matematikai ismeretekben és olvasási készségben alulmaradnak más felsőfokú végzettségűekkel szemben. Ezt egy OECD-felmérés is alátámasztja. A jelentés szerint a helyzeten a pedagógusbérek emelése és a színvonalasabb képzés javíthat.  Ezzel két tárca háttérintézménye is megerősítette azokat az állításokat, melyek miatt a közelmúltban tüntetések és sztrájkok sorozatát szervezte a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezése (ISU). A jelentésben foglaltakat Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója is megerősítette. „A kezdő tanár fizetése bruttó 650 euró körül mozog, míg tavaly az országos átlagkereset 912 euró volt. Vannak iskolák, ahol a tanárok jobban keresnek, de ha a bérekre összességében tekintünk, és a nevelőnők, óvónők fizetését is figyelembe vesszük, nagyon az átlagkereset alatt fizetik a tanárokat” – mondja Andruskó Imre. Az iskolájában több informatikus kicserélődött, „a vakszerencsének köszönhetjük, hogy most egy fiatal, jó informatikusunk van, kérdés, meddig marad, mert más ágazatban fizetésének a háromszorosát is megkeresné” – mondta Andruskó. Ennek ellenére bizakodik. Szerinte a gazdasági mutatók tükrében most valóban van esély arra, hogy több pénz kerüljön az ágazatba és emelkedjen a pedagógusok bére. Ugyanakkor hozzáteszi: a más ágazatokban dolgozók bére is alacsony. Ennél is siralmasabb a helyzet a szakiskolákban. Vetter János, a komáromi Ipari Szakközépiskola igazgatója elmondta, több mérnökpedagógusa öt éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, pótolni őket óriási kihívás lesz. „A közelmúltban volt egy jelentkező 20 éves szakmai gyakorlattal, a bértáblázat alapján bruttó 800 eurót ajánlhatok neki, miközben az autógyárak átlag 1300 eurós bért kínálnak” – magyarázta Vetter János, aki viszont többéves tapasztalatai alapján szkeptikus. „Ha az elmúlt 20–30 évben megvalósultak volna a tervezett változások, akkor bizakodnék, de a kormányok ígéretei általában az ígéretek szintjén maradnak. 2020-ra szeretnék elérni, hogy a pedagógusok bére elérje a felsőfokú végzettségűek átlagkeresetének 80%-át. Ez önmagában vicc, mert ezek alapján az a cél, hogy az iskolában tanító mérnök a gyári fizetésének 80%-át kapja meg. Ettől a szakemberek nem fognak tömegesen pályát módosítani. Pedig a 70-es években volt példa erre, jöttek tanítani mérnökök, de akkor megérte a tanári pályára váltani” – magyarázza Vetter.